Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Alkalmi egyesülés — 61 Az egyesütésnek az a tagja, aki az ügylet kötésében részt nem vesz és az eljáró tagnak sem ad megbízást az ügyletnek az ő nevében megkötésére, részesedése arányában külön tulajdont nem szerez. (H. D. 1926. 27. old.). Az egyesülés tagjai között a közös üzleti eredmény elszámolása perben csak az összes többi tag perbevonása mellett ejthető meg. (I. 1914.). Vagyis az alkalmi egyesülés mint olyan nem bír perbeli jogképességgel, (C. VII. 3802/1922. C. IV. 5766/ 1922, de pótolható a tagok utólagos perbelépésével C. II. 5218/ 1922.), de mindazonáltal elutasította a Rúna alperes erre alapított pergátló kifogását, amikor alperesi be nem jegyzett kereskedelmi társulás saját cége alatt kereskedelmi ügyleteket kötött, alap szabályszerű megállapodás alapján működik, tagjaitól irodája fenntartása végett pénzbeli hozzájárulást szed, megállapodásellenesen eljáró tagjaitól kötbért és bírságot hajt be és szabályozza a tagok összeségének az egyes tagok irányában való perbeli képviseletét is. (H. T. 1930. 63. oldal.) Az egyesülés tagja köteles azon áruk vételárát is megfizetni, amely árúk nem az alkalmi egyesülés célját szolgálják, mert az alkalmi egyesülésben résztvevőket a közösen kötött ügyletből eredő kötelezettség arra való tekintet nélkül terheli, hogy, az áruk az alkalmi egyesülés által valósággal felhasználtattak-e vagy sem. (I. 596.). A másik irányban: közös bevétel, amit a tagok az egyesülés céljaira létesített ügyletek útján szereznek, tehát a harmadik személytől az egyik tag által a közös vállalat céljára kötött ügylet után kapott jutalék is (IV. 1087/ 1916.). Az egyesülés tagja a másiktól, abban az esetben is, ha ez. hűtlenül, vagy gondtalanul jár el, csak számadást és kártérítést követelhet, de nem követelheti vissza betétét és ennek kamatait. (H. D. 1926. 49. old.). A tagok felelőssége egymással szemben — delictum esetét kivéve — nem egyetemleges. (C. IV. 4301/1922.). Ha az egyesülés tagjainak az ügylet körül való szerepe megállapodásszerűen elkülönült és tevékenységük megoszlott, úgy mindenik fél csak azért a kárért vonható felelősségre a másik fél részéről, mely az általa vállalt teendők nem helyes teljesítéséből, vagy elmulasztásából keletkezett. (III. 399.). Közösen létesített eladási ügylet esetén az egyik tag által felvett vételár előlegért a másik tag is egyetemlegesen felel. (C. II. 4197/922.). Az a körülmény, hogy az egyik társtag ebbeli minősége a kereskedelmi jegyzékbe be nem vezettetett, ennek erré a minőségére és ebből folyó jogi helyzetére befolyása nincsen. Ennek, folytán felperes alkalmi egyesülésből eredő követelését a volt