Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

44 — Munkakör — megbízott kereskedelmi alkalmazottak közé. Végül a könyvelő felelőssége szempontjából figyelembe veendő, hogy ahol a tisztviselők utasításra teljesítik a bejegyzéseket, habár a fentiek szerint fontosabbnak tekintendő könyvekben is, és a fellebbvaló jelöli meg, hogy mely könyvbe, kinek lapjára és melyik oldalra történjék a bejegyzés vagy épen esetről-esetre diktálja be, úgy önnálló könyvvezetésről beszélni egyáltalán nem lehet. Ezzel egy tekintet alá esik, ha a könyvelésben dolgozó tisztviselő csoportvezető, vagy főkönyvelő vezetése alatt dolgozik, aki esetről-esetre xevidiálja a bejegyzéseket és ellenőrzi és javítja a bejegyzett tételeket, mert ez esetben a felelősség a felügyelettel megbízott tisztviselőt terheli. Ez esetben a bejegyzéseket teljesítőnek munkája tulajdonképen könyvvezetésnek nem tekinthető, az ilyen alkalmazott a fontosabb teendőkkel megbízott kereskedelmi alkalmazottak sorába nem sorolható (III. 817.). A könyvelőséghez beosztott nem önnálló tisztviselő nem fontosabb teendőkkel felruházott alkalmazott (C. II. 289/1928.), ellenben, aki ipartestület üzemi könyveit vezeti: igen (C. 2539/ 1929.). Az egyetemi oklevéllel rendelkező gyógyszerész alkalmazottnak akkor jár egy évi felmondási idő, ha nagykiterjedésű és forgalmú egész üzletre kiható, kimagasló vezető és irányító munkakörrel van alkalmazva (II. 422.). így: betegsegélyző intézet gyógyszertárának vezető gondnokát egy évi felmondás illeti, az alárendelt osztályvezető okleveles gyógyszerészeket 6 hónap <U. o.: 1. még II. 8. és II. 46.). 40. sz. jogegységi döntvény: a kereskedősegédnek és ipari vagy kereskedelmi vállalat tisztviselőjének szolgálati szerződésében a felmondási időt két évet el nem érő szolgálat esetében sem lehet az alkalmazott hátrányára az érvényben lévő tételes jogszabályoktól eltérően szabályozni (IV. 211.). A bírói gyakorlat az 1910/1920. M. E. sz. rend. 2. és 23. §§-ait akként értelmezte, hogy az érvényes jogszabályoktól való eltérés tilalma csak a szolgálati szerződés megkötésének vagy módosításának időpontjára vonatkozik, azonban nem terjed ki a szolgálati szerződés felbontásának időpontjára, amikor nem tekinti kizártnak, hogy az alkalmazott a felmondási idő tekintetében részére biztosított jogáról érvényesen lemondhasson (40. sz. jogegys. dönt. Ind. IV. 211.). A kir. Kúriának 40. sz. jogegys. döntvénye értelmében a szokásjogi szabályon alapuló hat havi felmondási idő a felek szerződésével megrövidíthető, de azzal a korlátozással, hogy az alkalmazott hátrányára nem lehet kisebb felmondási időt kikötni, mint amennyit az 1910/1920. M. E. sz. rend. 2. §.-a a fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottak részére megállapít. Ehhez képest a gyógyszertári gondnok szerződésében kikötött 15 napi