Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Felbontás azonnali Iiatállyal — 29 fizetését követeli. A Kúria a következő indokolással utasítja el a keresetet: Szolgálati szerződésben álló feleket a szerződési hűség és ebből folyólag kölcsönösen jóhiszeműség kötelezi, amivel ellentétes az olyan magatartás, amelynél fogva az egyik fél a másikat a szerződésből folyó valamely jog érvényesítése tekintetében bizonytalanságban hagyja. Különösen áll ez oly esetben, amikor az alkalmaztatás egy a felek által ismert körülményre való tekintettel történt és a helyzetnek idővel megváltozta esetén az alkalmaztatásnak ez az indoka megszűnt (IV. 49.). Ha az alapszabályok értelmében a vezérigazgató megválasztása és elmozdítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, az igazgatóság által történt felmondás nem joghatályos (H. T. 1930. 18. old.). d) Szolgálati viszony felbontása azonnali hatállyal. Mikor az alkalmazott három napi szabadságra oly helyre utazott, amely akkor már vörös és román hadszintér volt, magára vállalta azt a kockázatot, hogy szolgálati helyére visszatérni megszállás folytán nem tud. A munkaadó jogosult volt őt, mikor a megszállás befejeztével egy év multán visszatért a K. T. 59. §;. b) p-ja alapján rögtöni hatállyal -elbocsájtani, mert távolléte vis majorból előállottnak nem tekinthető. (C. II. 8805/1927.). Ha a munkaadó az eddigi gyakorlattól eltérőieg, utóbb az illetmények folyósításának rendjét egyoldalúlag megváltoztatja (előzetes havi részletek helyett, havonkénti utólagos fizetésre tér át), a munkavállaló jogosult az i884:XVII. t.-c. 95. §. b) p-ja alapján további szolgálatainak felajánlása és illetményeihez való igénye fenntartása nélkül a szolgálati viszonyt egyoldalúlag a munkaadó vétkessége miatt felbontani. (III. 1375.). Ugyanúgy: ha a járandóság kifizetését az esedékesség idején nem teljesíti. (C. II. 9190/1927.). A munkaadó csak olyan okok miatt bocsáthatja el felmondás nélkül alkalmazottját, amelyek a köztük fennállott szolgálati viszony tartalma alatt merültek fel, vagy ha korábban a jog- , elődnél töltött szolgálat alatt követtettek is el, de a munkaadó érdekeire is kihatással vannak. (III. 8.). Nem hivatkozhat az alperes sikerrel arra, hogy üzemét a gazdasági viszonyoknak előre nem láthatott rosszabbodása miatt kénytelen volt beszüntetni s így rajta kívülálló okból volt kény^ telén felperessel a szolgálati viszonyt idő előtt megszüntetni, mert a cégnek azzal, hogy egyik-másik vállalatával esetleg felhagyni kényszerül, mint eséllyel, üzleti kockázattal a szerződések megkötésénél eleve számolni kellett. (IV. 292.). A munkaadó, aki az i884:XVII. t.-c. 94. §-ába ütköző