Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

00 — Eljárás meg szüntetése — elrendelése jogorvoslat tárgyává nem tehető (Bpesti Tvszék 42.426/1929. és 51.050/1929.). Ellenőrző-biztos kirendelése iránt tett indítvány (R. 50. §.) elutasítása miatt a tanácshoz előterjesztésnek van helye (2180/ 1927. M. E. sz. rend. 7. §)-a). Azon körülmény, hogy az egyezségben ellenőrző szervként az OHE már a hitelezők részéről kijelöltetett, nem akadálya annak, hogy ettől függetlenül, sőt éppen az ellenőrző szerv további ellenőrzésére az eljáró bíró további ellenőrző közegeket rendelhessen ki (Bpesti Tvszék 42426/1929.). 17. Költség a bírósági tárgyaláson megjelent hitelezőnek. A R. 81. §. 5. bek-ében meghatározott költség csak a bíróság székhelyén kívül lakó s a bírósági tárgyaláson, nem pedig az O .H. E. előtti tárgyaláson megjelent quotális hitelezőnek állapítható meg (szolnoki Tvszék 1846/1926.); továbbá csak akkor állapítható meg ez a költség, ha az egyezség létrejött (győri Tábla II. 1539/1928.). 18. Eljárás megszüntetése. Az eljárásban résztvett 13 hitelező közül 12-őt szavazati jog nem illette. A fennmaradó hitelezőnek követelése 763 pengőt tett ki. A törvényszék megszünteti az eljárást. Álláspontja a következő: A kir. Törvényszék megállapítja azt, hogy a rendelet 75. §-a az ajánlatot csak akkor tekinti elfogadottnak, ha az összeg szerint kétharmad többségen kívül a tárgyaláson megjelent, vagy meghatalmazott áital képviselt szavazatra jogosult hitelezőknek egyszerű többsége is az ajánlat mellett szavazott. Annak megállapítása mellett, hogy a tárgyaláson, szavazati joggal rendelkező egyetlen hitelező meg nem jelent, hanem ezen jogát csupán írásbeli bejelentés útján gyakorolta, a kir. törvényszék a rendeletben megkövetelt többség kialakulásához legalább három szavazásra jogosult hitelező megjelenését vagy képviseltetését tartja szükségesnek. Minthogy ezen többség egyetlen hitelező számbavehető szavazatával meg nem állapítható, az eljárást a hivatkozott rendelet 85. §. 8. pontja értelmében meg kellett szüntetni. De egyébként is maga a kényszeregyezségi eljárás, melynek célja a »hitelezők érdekének biztosítása mellett az önhibáján kívül válságos anyagi helyzetbe jutott jóhiszemű adós javára lehetővé tenni eddigi gazdasági tevékenységének a lehetőséghez képest zavartalan folytatását:: — célját veszti akkor, midőn az