Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kényszeregyezség, — 197 az alperes arra kötelezte magát, hogy 2800 pengőt 1927. évi augusztus 21-én, még a jóváhagyott kényszeregyezség szerinti teljesítési határidő előtt megfizet a felperesnek, az anyagi jog szerint való hatályt megtagadni nem lehet és minthogy ez a megállapodás a felperes követelésének egy részére az egyezséget módosító teljesítési időt állapít meg s ezért újítás hatályával bír, az egyezségnek 4070/1915. M. E. sz. rend. 62. §-a szerint való végrehajthatósága nem akadálya annak, hogy a felperes e 2800 P iránti követelését per útján érvényesítse (III. 660.). Oly jogszabály nincs, amely megtiltaná, hogy az adós a kényszeregyezségi eljárásban létrejött jogerős egyezség után hitelezőjével uj megállapodást létesítsen s ennek az egyezségben megállapított hányadon felül magasabb összeget kötelezhessen (II. •606.; IV. 1115.). Nem superquóta természetesen, amit a hitelező egyetemleges adóstól, váltókötelezettől stb. a kényszeregyezség megindítása előtt vállalt kötelezettségből kifolyólag kap (IV. 617.). Az oly megállapodás, amely szerint a hitelező a reáeső quótánál kevesebbet, azonban a többi hitelezőknél jóval rövidebb idő alatt és külön kezessel is biztosítottan kap, nem oly külön kedvezmény, amely az egyezség hatálytalanítására alapul szolgálhatna (I. 136.). 13. Feléledés. A k. e. R. 79. §-ában említett »egyéb kedvezmények« fogalmi körébe eső részletfizetési kedvezmény megszűnéséhez is a 79. §-ban előírt legalább nyolc napot tévő záros határidő engedélyezése és az adóshoz intézett írásbeli megintés szükséges, — és csak ennek sikertelen elteltével nyílik meg a végrehajtatónak nyombani követelési és végrehajtási joga a további részletekre is. Ezen írásbeli megintésre és határidő engedélyezésére sem az egyezségben meghatározott egyes részleteknek a lejárat utáni követelhetéséhez (C. V. 6366/1929., IV. 1064.), sem azok végrehajthatóságához (IV. 1063.) szükség nincs. A részletfizetési kedvezmény elvesztése, valamint az elengedett követelés feléledése egyaránt csak a R. 79. §-ában körülírt megintés és határidő eredménytelen letelte esetén tekinthető bekövetkezettnek S az ettől a rendelkezéstől eltérő s az adósra terhesebb módon a késedelem beálltát és annak következményét a felek a végrehajthatóság szempontjából hatályosan nem szabályozhatják (Debreceni Tábla II. 614/1928., IV. 1062.). Tíz fillérnyi összeg meg nem fizetése, ami elnézésből, vagy számítási hibából is történhetett, a követelés feléledésének következményét nem vonja maga után (Pécsi Tábla IV. 624/1929.).