Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

186 — Váltó kifogások — rosszhiszeműsége abból, hogy ezt a váltóperben ugyanaz az ügy­véd képviseli, aki a kibocsátó ellen az elfogadó által az alapul szolgáló vételi ügyletből folyólag kártérítés és váltókiadás iránt indított köztörvényi perben a kibocsátó megbízásából jár el (I. 993-)­Ezzel szemben megállapítható a váltóbirtokos rosszhiszemű­sége akkor, ha neki a váltó leszámítolásakor az alapügyletfői fel­vett okiratot felmutatták s ebből módja volt tudomást szerezni a váltó mikénti kitölthetéséről (C. VII. 5262/1926. K. J. 1927. 115.). Ha a váltóadós megbízottja a megbízása körét túllépve, a megbízó megtévesztésével adta át a váltót a hitelezőnek, annak jóhiszeműsége fennáll, ha a váltó megszerzésekor nem tudott arról, hogy a váltó átadója a megbízás jogkörét túllépte. (C. VII. 3806/1927. H. T. 1228. 144.). A váltóadósok csak a váltóhitelezővel szemben érvényesít­hetik azt a kifogást, hogy a perelt váltó más váltóval prolongál­tatott, de nem hivatkozhatnak arra a váltókötelezettek egymással való viszonyukban, mert ezeknek egymással szemben fennálló kötelezettsége az alapul szolgáló jogviszony alapján bírálandó el és így az a váltóadós, &kx a váltókat a kamatok kifizetése mellett magához váltotta, ezen váltók alapján a többi váltóadóst az általa kifizetett kamatok erejéig perelheti (I. 447.). Az alapügyletben (vételi szerződésben) nem szereplő har­madik személy, az alapügyletből származó kifogásokat tűrni tar­tozik, ha abból folyólag maga is kötelezettségeket vállalt és jogo­kat szerzett, (a vételárról kiállított váltók aláírása, a vétel tár­gyát képező ingó tulajdonjogának reáruházása, a váltók aláírá­sával vállalt kötelezettség biztosítása céljából részére jelzálogjog engedélyezése). Ha tehát ez a harmadik személy az általa vál­lalt kötelezettségei biztosítására a vevőtől kapott váltók alapján a vevőt megperli, a vevő vele szemben élhet azzal a kifogás­sal, hogy- ő és az eladó az alapügyletül szolgáló vételi szerző­dést stornírozták és pedig akkor is, ha a vevő a szállítandó árú nem vagy nem szerződésszerű szállításából eredhető kifogások­ról már eleve lemondott, mert az ilyen lemondásnak jogi hatálya nincsen (I. 752.). Az engedményes által a javára kiállított váltó alapján indított perben az adós az alapügyletbeli engedményezővel szem­ben emelhető kifogásokat is felhozhatja (C. VII. 3595/1928. K. J. 1929. 176.). Ha a váltó olyan ügyletből származik, amely a maga egé­szében a jóerkölcsökbe ütközik, ez alapon kifogás emelhető (IV. 329.), úgyszintén, ha azt tilos és semmis megállapodásban vál­lalt kötelezettség biztosítására adták (C. VII. 1000/1927. K. J. 1927. 180.).

Next

/
Thumbnails
Contents