Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

176 — Magánjogi ügyletek közvetítése — sétől el nem ütheti (I. 1648., III. 786.). Ezzel nemileg ellentétes: ha az ügylet végeredményében nem a feleket eredetileg összehozó ügynök, hanem egy másik közvetítésével jött létre, az első ügynök jutalékot csak akkor követelhet, ha a másik ügynök közreműködése csak színleges és az első ügynök kijátszására irányuló volt (III. 183.). Hasonlóképen nem jár az ügynöknek a közvetítői díj, habár a fél az ügynök által ajánlott ügyletet később meg is köti, ha a vételre ajánlott dolognak az ügynök által történt bemutatása alkalmával kijelentette, hogy neki az ajánlott dolog meg nem felel, az ügynöknek további megbízást nem adott és ez további tevékenységet nem is fejtett ki (C. VII. 8396/1927. H. D. 1929. 117.). A közvetítő költségeinek (készkiadásainak) megtérítését a közvetítői díjat ígérő féltől követelheti, ha. az a. közvetítő részéről kellően előkészített szerződés megkötését ok nélkül megtagadja (III. 686., II. 1080. B. T.), vagy ha a közvetítői szerződést oly időben, amikor a közvetítőnek már tetemesebb költsége merült fel, ok nélkül feloldja (II. 1081. B. T.). Követelheti továbbá az ügynök felmerült kiadásainak és időmulasztásának megtérítését, ha a megbízó a megbízás adásakor az ügynökkel valótlan adatokat közöl s ennek folytán, vagyis tehát a megbízó cselekménye, illetve mulasztása miatt hiúsul meg az ügylet perfektuálása (I. 1179.). Házasság közvetítési díj bírói úton nem érvényesíthető, mert a házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva nyerészkedésre irányuló közvetítés tárgyául nem szolgálhat. Az, hogy a közvetítőnek a közvetítésre jogosító iparigazolványa van, nem változtat azon, hogy az ilyen ügyletekből a felek között csupán bíróilag nem érvényesíthető naturális obligáció keletkezik (I. 1843., P. H. T. 70.)Az ügynöki jutalék mérséklésnek van helye, ha a felperes közvetítői tevékenysége mindössze néhány levélváltásban és ennek során a haszonbérlő megnevezésében merült ki, amikor is az ügynök által kifejtett csekélyebb mérvű tevékenység nem állana arányban a kikötésszerű összeggel; ebben az esetben a haszonbérleti időre járó összhaszonbérnek csupán egy V* része után ítéltetett meg a jutalék (II. 529.); ha a 12 évi haszonbérleti szerződést a felek annak egy évi fennállása után közös egyetértéssel felbontották, mert a kikötött jutalék az ügynök kifejtett tevékenységével, a felek vagyoni és az ügyletkötéssel célba vett egyéb érdekeivel arányba nem állana és a méltányossággal is ellenkeznék; ebben az esetben a kikötött összeg fele (II. 1473.), egy másik esetben, melynél az ügynök ténykedése kizárólag a felek összehozásában merült ki, egyéb-