Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

170 — A biztosítási szerződés effektaálúsa kár esetén — vagyonának leégése a bérlőnek kártérítést keletkeztető vétkes cselekménye vagy mulasztása folytán következett volna be. Következik ez abból, hogy az adós, az engedményessel szemben mindazokat a kifogásokat felhozhatja, amelyeket az engedményezővel szemben az igény érvényesítése esetén felhozhatna (II. 288J. Az ezüstnemű ellopása folytán bekövetkezett kár megtérítése iránti követeléssel szemben a biztosító nem védekezhetik azzal, hogy az ezüstnemüket nem tartották erős zár alatt, mert ez a körülmény csak akkor birna jelentőséggel, ha az ezüstnemüek nem lettek volna állandóan használatban, tekintettel arra, hogy a kötvény az erős zár alatt tartást csak a nem állandóan használt ezüsttárgyakra írja elő (I. 1142.). A gépkocsinak törés és lopás elleni biztosítása alapján be áll a biztosító kötelezettsége az esetben, ha a kocsit egy harmadik személy a sofőr tudta nélkül elvitte, a kocsi útközben gödörbe zuhant és eltörött, mert az autó használatával furtum usus követtetett el, ez a cselekmény pedig a lopással egy jogi megítélés alá esik (IV. 174.). Ha kötvény szerint a biztosító a biztosított alkalmazottai által okozott kárért nem felel, továbbá nem tartozik fizetni, sem bírói letétbehelyezni addig, amíg a kifizetést bírói intézkedés akadályozza, a biztosító fizetési kötelezettsége a biztosított alkalmazottai ellen megindult bűnvádi eljárás esetében csupán az alkalmazottak felmentésével állott be, miért is a biztosító a kár bekövetkezte és ezen fizetési időpont közötti pénzromlásért nem felel (I. 1303.). Ha a podgyászbiztosítás feltételei szerint a biztosító felelőssége a vasútnak a Vüsz-ban lefektetett felelősségéhez igazodik, vagyis a biztosító felelőssége a vasút felelősségétől van függővé téve, a vasút pedig az erőhatalom következtében elvesztett utipodgyászért felelőssé nem tehető, a biztosító kötelezettsége sem áll be (III. 841.). A szállítmányozó nem védekezhetik azizal, hogy megbízója a biztosítás elmulasztása folytán kárelhárító kötelezettségének nem tett eleget, mert a küldemény biztosítása csak a bekövetkezett kár egészben vagy részben való megtérítését célozza, de a kár elhárítására alkalmas intézkedésnek nem tekinthető (I. no.). A viszontbiztosítás, mint önálló biztosítás természetéből nyilvánvaló, hogy a viszontbiztosító — még ha a kötvényt a biztosító mellett aláírta is — a főbiztosítási ügylet biztosítottjával nem áll közvetlen jogviszonyban s így ennek a biztosítási öszszegre a viszontbiztosítóval szemben nincs követelési joga (I. 80.).