Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— A biztosítási díj — 167 viselőségre vonatkoztatandó. Az ajánlattevő az utóbbiak késlekedésére sem hivatkozhatik akkor, ha az ajánlatban levő általános biztosítási feltételek szerint a biztosító az ilyen késedelmekért a felelősséget kizárta (C. VII. 3682/1927. K. J. 1928. 35.). Jogszabály, hogy az a fél, aki a szerződési nyilatkozat tétele idején lényeges tévedésben volt, megtámadhatja az ügyletet akkor, ha tévedéséből a másik félre aránytalan nyereség háramolnék. Ebből folyólag, ha a biztosító ügynöke az ajánlat kitöltésénél a tarifa elvesztése folytán 8 százalék helyett 8 ezre'éket irt dij gyanánt,, e lényeges tévedés folytán a biztosító a kötvény kiadását megtagadhatja. Az ajánlattevő ezzel szemben nem hivatkozhatik a K. T. 468. §-ának arra a szabályára, melynek értelme szerint az Írásbeli szerződés létrejötte az ajánlat vissza nem utasításából vélelmezendő, mert e vélelem csak a biztosítónak kifejezett akarat kijelentését, illetve a kötvény kiállítására vonatkozó jogcselekményéi van hívatva pótolni, tehát mint ügyleti akaratnyilvánítás a megtámadásra alapul szolgáló okok fennforgása esetén szintén megtámadható (IV. 102.). A biztosító a biztosítási szerződés érvénytelensége érdekében nem hivatkozhatik arra, hogy az állami felügyeleti hatóságtól arra az ágazatra., amelyre vonatkozólag a biztosítást kötötték, nem kért és nem nyert engedélyt, mert ez a körülmény a biztosítottra nem tartozik és a szerződés megkötésénél ezt vizsgálat tárgyává tenni nem is volt köteles (III. 1412.). A szavatossági biztosítás, mély arra irányul, hogy a "biztosítottnak megtéríttessék az az érték, mely őt az anyagi jog szabályai szerint harmadik személy javára fennálló kártérítési vagy szavatossági kötelezettségből folyóan terheli, a K. T. 463. §-a által meghatározott kárbiztosítás, melynek ebbeli minőségén — minthogy közvetlen tárgya a biztosított által viselendő kártérítés összege — nem változtat az, hogy a biztosítottnak ez a kártérítési kötelezettsége emberi életen vagy testi épségen elkövetett kártétel folytán következett be (C. VII. 50/1927. K. J. 1929. 176.). 2. A biztosítási dij. Ha az ajánlatban a biztosítási díj összegére nézve ajánlat nem foglaltatik s a biztosított a kötvény átvételét azzal tagadja meg, hogy az abban feltüntetett díj összege magas, a biztosítási ügylet jogérvényesen létrejöttnek nem tekinthető, mert hiányzik a feleknek a kötvény kiállításának alapjául szolgáló és a jogügylet minden lényeges kellékére kiterjedő akaratmegegyezése (III. 426.). Ezzel szemben, ha az ajánlat az összegszerűség feltüntetése nélkül a »normális díjtéteh-t kötötte ki, az ügylet létrejött, bár a biztosítási díjai a kötvény sem tüll-