Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— A vételi ügylet különös neme: — vény célzatával ellentétes, az ekként áron alul való értékesítés az ellenfél rovására történtnek nem tekinthető, hanem az árverelő, eljárása oly jogi megítélés alá esik, hogy az árúval, mint sajátjával rendelkezett s ekként az ügylettől elállott (I. 1696., C. VII. 2414/192Ó. K. J. 1927. 57.). A K. T. 347. §-a alapján szabadkézből történő eladás esetén Í\Z ellenfél előzetes értesítése az e joggal élőnek nem kötelessége, az értesítés elmulasztása ennek jogait nem enyészti el, hanem •rsak az avval okozott kár megtérítésére kötelez (III. 241.). Ugyanily értelemben: az árverés időpontjáról s eredményérőt kellő időben való értesítés elmaradása nem vonja maga után a kárkövetelési (árkülönbözeti) igény elvesztését (I. 549.)Árkülönbözeti kárigény érvényesítésének a K. T. 356. §-ának rendelkezése értelmében csak piaci árral biró árúnál lehet helye. Elhanyagolt, rosszul kezelt, értékükben csökkent borok, melyek a. rendes forgalomnak nem tárgyai, nem tekinthetők piaci árral biró árúknak. A hordóknak ugyan piaci áruk van, de ha ezek ilyen borral együtt szolgáltak az egységes vételi ügylet tárgyául, külön a hordókkal kapcsolatban sem támasztható a piaci ár alapján igény (II. 1025.). Viszont abból, hogy a vétel tárgyául szolgáló árút nemcsak a szerződő fél, hanem két másik cég is használja, már megállapítható, hogy az árúnak piaci ára van. Az a körülmény pedig, hogy az árúnak kicsi a fogyasztó köre, a törvényben előírt eladás mellőzésére okul azért nem szolgálhat, mert ha ebből az okból csak alacsony vételár is volna elérhető, ez nem az eladásra jogosult, hanem a másik fél terhére esik (C. VII. 1573/1926. K. J. 1927. 17.). Ha a K .T. 347. §-a szerint jogosult az árút az átlagos piaci árnál jóval olcsóbban adta el, az eladás nem tekinthető az ellenfél rovására eszközöltnek, miért is ez az igy előállott árkülönbözetért nem felelős (I. 79.). A nem a teljesítés helyén történt eladás is érvényes, ha az, értékesítési lehetőségek az eladás helyén kedvezőbbek voltak (C. VII. 1822/1926. K. J. 1927. 39-)- Hja a piaci árnak a teljesítés helyén ki nem alakulása folytán földrajzilag egyenlő távolságban lévő két piac jöhet a piaci ár megállapítása szempontjából figyelembe, az olcsóbb piacnak az ára veendő alapul (III. 239.)., 6. A vételi ügylet különös nemei. Megtekintésre szóló vétel esetén a vevő egyszerű el nem. fogadási nyilatkozata a kifogásolhatósággal való indokolás nélkül is elegendő arra, hogy a vétel meg nem kötöttnek tekintessék (C. VII. 7992/1925. H. T. 1927- 72.).