Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

154 — Veyö késedelme — teljesítését vagy az általa fizetett vételár visszafizetését. A Kúria kimondotta, hogy arra tekintettel, hogy az alperes nem szerződő félként áll alperessel szemben, hanem ő harmadik személy tartozásáért az ingatlan ingyenes megszerzésével csupán dologi adósként felel, a vételügylet teljesítésére nem, hanem csupán a jogelőd által felvett vételár visszafizetésére kötelezhető (III. 315.)' 4. Késedelem a teljesítésben. a) Vevő késedelme. A késedelmes vevő mindaddig teljesíthet, amíg az eladó* az ügylettől el nem állott (C. VII. 425/1926. H. T. 1928. 104.), Az eladó a K. T. 352. §-a szerint csak akkor érvényesíthet a késedelmes vevő ellen kártérítési igényt, ha a maga részéről a teljesítéshez ragaszkodik, vagy ha az árút a vevő rovására a 347,, értelmében eladatta (C. VII. 1573/1926. K. J. 1927. 18.). Ezért az árú szállításának puszta megtagadása mellett nem jogosult az eladó a vételárelőleget kára fejében megtartani, az árúnak az ő eladója birtokába való visszaadása pedig a vevő rovására való eladásnak nem minősíthető (I. 243.). Hasonlóképen az ügylettől elálló eladó a K. T. 352. §-a alapján a vevőtől az elállás mellett kártérítést is követelni nem jogosult (I. 833.). A K. T. 352. §-ában nincs ugyan kimondva, hogy az eladó az árút a késedelmes vevő rovására a késedelem beálltával azonnal tartoznék eladni, amennyiben azonban az eladó tudomást szerez arról, hogy a vevő teljesíteni nem akar, ebben az esetben a felhívott szakasznak a bírói gyakorlat által elfogadott helyes értelmezése szerint az eladás a vevő rovására megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha azt az eladó szükségtelen késedelem nélkül eszközölteti (C. VII. 5530/1926. K. J. 115.). Ama megállapodásból, hogy a vevő az árút szükségletének megfelelően részletezve veheti át és a vételárrészleteket az átvételkor fizetheti, nem következik az, hogy az átvétel és fizetési időpontjának meghatározása teljesen a vevő tetszésétől függ és ilyképen ezt az időpontot bizonytalan hosszú ideig függőben tarthatja, hanem csupán azt jelenti, hogy az árúátvétel és az ezzel kapcsolatos vételárfizetés nem egyszerre, hanem rendes üzlet' menet mellett megállapítható kellő idő alatt részletekben történjék (I. 1218.). Ha az eladó a K. T. 352. íjában biztosított jogai közül a teljesítést választotta, más joggal már nem élhet. Ha azonban az árúnak — akár a per alatti — elárverezését annak romlandó-