Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

150 — A vételár — A vevő részéről igénybe vett önkényes halasztásokat és a váltók önkényes kitöltését a szerződési feltételeken való oly lényeges változtatásnak kell tekinteni, amely már a szerződésszegés fogalma alá esik és így az eladónak a szerződéstől v;i ó elállásra nyílik joga (IV. 412.). Az árúk vételárának fizetésére vonatkozóan a kötlevélben foglalt az a kitétel: »Zahlungsmodus: bei Empfang der Waarc in P. im Maasstabe der Übernahme« nem a szerződés te jesítésének idejét, hanem csak a teljesítés módozatát állapítja meg (C. IV. 8862/1926. K. J. 1927. 142.). Az utólagos teljesítésre engedettnek tekintendő határidőben beállott áremelkedés a késedelmes eladó által viselendő (C. VI í. 1734/1926. H. D. 1928. 13.). Nem áll jogában az eladónak tulajdonjoga fenntartásával, hitelbe való eladásnál a vételár veszélyeztetése miatt a vételár előzetes beküldését követelni csak azért, mert a vevő időközben ingatlanát részben megterhelte (IV. 410.). Minthogy a fényűzési forgalmiadó az i92o:XVI. tc. 11. §-a értelmében a fényűzési cikk átruházóját terheli, az a vevőre külön megállapodás nélkül át nem hárítható (I. 123.). Nem áll jogában a vevőnek vételárleszállítást követelni azért, mert a vételár a vétel tárgyául szolgáló gyógyszertár forgalma alapján állapíttatott meg, a vevő által az első évben elért forgalom pedig csekélyebb összeggel az alapul szolgált forgalom alatt maradt (IV. 740.). Az ingatlanon levő üzem körében felmerült üzemi tartozás az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogtól függetlenül kizárólag azt terheli, aki az üzletet a saját számlájára folytatta. Ezért nem felelős a malom üzemi kiadásaiért az a résztulajdonos, aki saját részét is a másik társtulajdonosnak bérbeadta (II. 705.). A vétel tárgyát képező időszaki lap vételára vitás összegének megállapításánál a lap bizonyos elterjedettsége, iránya és a közvéleményre gyakorolt hatásával kapcsolatos jelentősége, mint eszmei értékek már magukban véve is értéktényezőkként jelentkeznek. Ezért a lap értékének megítélésénél nem egyedül az átvétel idejében mutatkozó üzleti eredmény tesz számot (II. 706.).. A pénzromlás után általános volt különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos árúcikkek vételárának búzav; Intában való megálllapítása. A búza árának egyidőben bekövetkezett nagymérvű emelkedése folytán előállott perekben a Kúria általában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a búzavételár kikötése csupán azt célozta, hogy a koronaérték ingadozásából származó károsodás elháríttassék, de semmiesetre sem volt a felek szerződési akarata az, hogy a pénzromlás veszélye teljes mértékben a vevőre háruljon. Nem engedhető rneg továbbá az, hogy az eladó a pénzrom'ás . nélkül bekövetkezett, illetve a pénzro.n'ás