Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Zálogjog — 129 A zálogtárgy birlalójának a kézizálogul lekötést tudomásul vevő nyilatkozata pótolja a záloghitelező részére történő fizikai átadást (II. 497.), sőt amennyiben a fenforgó tényekből okszerűen arra kell következtetni, hogy a felek akarata arra irányult, hogy a dolog a hitelező részére zálogként lekötöttnek és átadottnak tekintessék, a zálogszerződés hatályos, még ha a zálogtárgyakat adós használatában hagyták is (C. IV. 4444/1927. K. J. 1928. 34.). Ellenben a tárgyak közjegyző pecsétjével való megjelölésének nem lehet egyéb jelentősége, mint a tárgyak azonosságának megállapítása (II. 1663.). A zálogtárgyaknak más határozott rendeltetéssel történt visszaadása nem szünteti meg a zálogjogot (I. 1996.). Az adós a szövetkezeti társasház őt illető, de még ki nem állított üzletrészeit kötötte le zálogul s az erről szóló okiratot a szövetkezet igazgatóságánál letétbe helyezte. Az üzletrészek kiállítása után az adós ezeket a záloghitelezőnek átadta. Csődmegtámadási perben vita támadt a zálogjog szerzésének időpontja tárgyában. A Kúria ezt az időpontot az okiratnak az igazgatóságnál való letételének idejére teszi, mert ezt a zálogul lekötött jogosítvány tényleges átadását pótló jogcselekménynek kell tekinteni (III. 963.). Ugyanebben a határozatban kimondotta a Kúria, hogy minthogy az- ingatlan szövetkezet tulajdonában van, nem lehet szó a zálogadós részéről jelzálogi biztosításról, hanem a szövetkezeti vagyonban való részesedésben őt illető s az üzletrészben kifejezésre jutó jogának elzálogosításáról. A Kúria jogegységi tanácsának 32. sz. polgári döntvénye kimondotta, hogy ha a kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezetére adott kézizálogot a hitelező, akinek egyébként joga nyílt arra, hogy magát a zálogból kielégítse, bírói közbenjárás nélkül adja el annak dacára, hogy a felek ebben írásbelileg meg nem állapodtak (K- T. 306.), az ilyen eladás a záloghitelezőt a zálogos adóssal szemben nem az előbbi állapot helyreállítására, hanem kártérítésre kötelezi, amely kártérítési kötelezettség rendszerint annak a különbözetnek a megtérítésében merül ki, amely a szabálytalan értékesítés útján elért és a között a vételár között mutatkozik, amely a szabályszerű út megtartása mellett elérhető lett volna. A zálogadós azonban nincs elzárva attól, hogy a hitelezőtől a szabálytalan értékesítés következményeképpen szenvedett másnemű kárának a megtérítését is igényelhesse. A zálogadósnak az a biztosított érdeke ugyanis, hogy a zálogtárgy önkényszerű eladás útján el ne kótyavetéltessék, kellően meg van védve akkor, ha a szabálytalanul eljárt hitelezőt a különbözetnek és az esetleg még ezentúl felmerült kárnak megtérfDr. Nagy Dezső Bélint és Dr. Huppert Leó : Döntvénytér Hiteljog 9