Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
— Komat — 121 a fizetéseket kifejezetten a kamatra teljesítette, a, törvényes mértéket meghaladó kamatok a tőkébe beszámíthatók, illetve visszakövetelhetők (II. 117. Sz. T.). A Kúria 65. számú teljes űlési döntvénye: Az 1883: XXV. tc. 19. §-únak az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül, ha a hitelező azt három esztendő alatt nem követeli, csakis a kölcsön és más hitelezési ügyletekből felmerülő, bíróilag meg nem ítélt szerződési kamat elévülését szabályozza s az más címen követelt kamatra nem alkalmazható. Ugyanezt mondja ki a Kúria VII. 979/1926. sz. határozata (K. J. 1927. 36.). A fenti jogszabályból következik, hogy nem alkalmazható a 3 évi elévülési idő oly esetben, amikor az egyik fél oly tőkeösszeget tartozik a másiknak megtéríteni, amelyet ez az előbbi helyett és érdekében a sajátjából teljesített. A kamatszámítás kezdő időpontja ilyenkor összeesik a másik fél fizetési időpontjával (C. VII. 51/1928. K. J. 1928. 148.). b) Törvényes és késedelmi kamat. Kamatszámítás kezdő időpontja. —• Vétkes késedelem és nyerészkedés. — Kamat nem pénzbeli szolgáltatás után. —• Mily esetekben ítéltetett meg magasabb, illetve mérsékelt kárkamat és mikor törvényes (késedelmi) kamat ? — Mely időponttól ítélendő meg a késedelmi kamat ? A szerződési kamat az adós késedelme esetében tovább folyik (IV. 926.). Az olyan összeg után, amelyért a hitelező ellenértéket nem kapott, az adós az átvétel napjától tartozik kamatot fizetni (III. 318.). Az ügylettől való elállás esetén az előre felvett vételár után a kamatokat a felvételezés időpontjától kell megfizetni, mert az előbbi állapotba való visszahelyezés a szolgáltatás felvételétől kezdve húzott hasznok kiadását vagy megtérítését is jelenti (II. 882.). Hogy a magasabb helyett csupán a mérsékelt kárkamat legyen megítélhető, az adósnak kell bizonyítania, hogy késedelme. nem vétkes és nyilvánvalóvá kell tennie, hogy a tartozás összegével semmiképen nem nyerészkedett (III. 278.). A teljesítésnek éveken át való elodázása megállapítja a vétkes késedelmet (III. 101.). Az esedékesség napján történő bírói letétbe helyezés kizárja a vétkes késedelem és a nyerészkedhetés megállapítását. Ezért a Kúria és azért is, mert a korona értéke az esedékesség napja óta nem csökkent, csupán 5%-os kamatot ítélt meg (I. 749.). Ezzel szemben: a mérsékelt kárkamat megítéléséhez az adós vétkes késedelme nélkül is meg van a jogalap (I. 992.), továbbá:
