Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

118 — Kötbér, foglaló — rint lényegileg bánatpénznek minősül, az éppen a főkötelem hatályvesztésénél fogva érvényesíthető (I. 1301.). Az, hogy kötbérkikötés történt-e, nem a szerződés szavai, hanem a kikötés lényege szerint döntendő el. Ezért kötbér címén marasztalta a Kúria alperest, bár ez a szerződés szerint tiltott cselekmény elkövetése esetére kártérítésre kötelezte magát, kár pedig ebből nem származott (III. 656.). Az óvadék jogi természetével nem ellenkezik és a magánjogi szabályokba nem ütközik az oly értelmű kikötés, hogy az óvadék a szerződés nem teljesítése esetében elvész. Ilyen esetben az óvadék a kötbér jogi természetével bir s így azt az egyedül vétkes óvadékadó fél vissza nem követelheti (P. H. T. 638.). A K. T. 275. §-a értelmében kötbér csak a ki nem mentett késedelem esetében követelhető (C. VII. 3724/1926. H. T. 1929. 10.). A bíróság mérsékelte a kötbért: egy 6400 P-s vételár mellett megkötött szerződés teljesísítésének megtagadása esetén a kikötött 1600 pengőről 400 pengőre (III. 238.); időbeli és helyi korlát (»Budapest területén«) nélküli üzletnyitási versenytilalom megszegése esetén a kikötött összeg egyharmadára, kimondván egyben, hogy a versenytilalmat időbelileg három évre, helyileg pedig egy közigazgatási kerületre korlátozza (I. 1922.). A bíróság nem mérsékelte a kötbért: a K. T. 273. §|-ára hivatkozással, filmkölcsönzési ügyletnél (III. 448.) és kereskedelmi üzlet vételénél (I. 1400. B. T.). Nem részesülhet bírói oltalomban az a kötbérkikötés, mely a gazdaságilag gyengébb fél szorult helyzetének kihasználásával s gazdasági szabadságának nagy mérvű korlátozása mellett kötött ügyletben a gazdaságilag erősebb fél részére biztosított jogosultságok megerősítésére jött létre. Ilyen pl. az az eset, amikor a falusi korcsmáros a szesznagykereskedővel szemben, akinél nagyösszegű tartozása áll fenn, kötbér lekötésével időbeli korlátozás nélkül arra kötelezi magát, hogy italárú szükségletét csak nála fogja beszerezni (C. VII. 4682.). A foglaló az az összeg, amelyet a felek a szerződés megkötése jeléül adnak. Ennélfogva az olyan összeg, amelyet foglalónak neveznek ugyan, de amelyre nézve egyúttal kikötötték, hogy azt a vételár első részletének tekintik, foglaló minőségével nem bír (I. 912.). A K. T. 277. §-ából a foglaló megtartására, illetve kétszeresének visszakövetelésére folyó jog a vétlen felet abban az esetben is megihleti, ha a K. T. 351., illetve 352. §-ai alapján az elállást választva, kártérítést nem követelhet. Az előbbi állapotba való visszahelyezésnek csak abban az esetben lehet helye,