Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

116 — Kártérítés — Aki rosszhiszeműen és vétkesen mások tévedésbe ejtésére alkalmas eszközzel él, az ezzel okozott kárt megtéríteni tartozik (IV. 303-)-* A kártérítési kötelezettség következményeként a károsultat abba a gazdasági helyzetbe kell juttatni, amelyben a károsodás bekövetkezte előtt volt (C. VII. 414/1927. K. J. 1927. 158.). ^ Az idegen dolgot a rendes gondossággal kell megőrizni, miért is az, aki a kár elhárítása érdekében a megfelelő óvintézkedéseket elmulasztja, kártérítéssel tartozik (III. 485.). A kár megosztásának csak akkor van helye, ha a kár előidézésében a károsult is közrehatott (III. 18.), de ha a kárt túlnyomó részben a károsult okozta, kártérítésnek helye nincs (C. IV. 383/1927. K. J. 1927. 158.). Nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének a károsult, aki a szállítmányozónak átadott, a forradalmi zavarok miatt sokáig elő nem került és emiatt megromlott áruk után maga is nem kutatott (III. 1214.), úgyszintén az sem, aki a szerződéstől elálló fél által át nem vett árut a szerződésbelinél kisebb haszonnal járó módon értékesíti, ha erről a másik felet nem értesíti (I. 1737.), a megbízó, akinek, bár más helyen az üzletfelek hitelviszonyairól tájékozódni köteles megbízottja volt s így az üzletfél anyagi viszonyairól való közvetlen érdeklődést mellőzhette is, a hitelezést meg nem tagadta, ha kedvezőtlen adatok tudomására jutottak (III. 898.), végül az sem, aki a szerszámainak vissza nem adásából származtat kártérítési alapot, de a szerszámok újból való beszerzését — bár erre módja volt — elmulasztotta. Miért is kártérítésként a szerszámok áránál nagyobb összeget nem igényelhet (II. .286.). Az előbbi bekezdésbeli első határozatot logikusan kiegészíti, illetve mintegy a másik oldaláról megvilágítja az a határozat, mely szerint a megbízó a szállítmányozótól az áru felkutatása trdekében tett utazásának költségeit, sőt az e célból a titkos rendőrnek adott összegeket is követelheti (IV. 708.). Viszont a kötelezettség nélkül, tisztán ajándékként fizetett összegnek, pl. az eladó hibájából szükségessé vált szállítás alkalmával osztogatott borravalónak megtérítése nem követelhető (II. 1448.). Állatszavatossági hiba esetén a vevő nem köteles az eladó kárát csökkenteni, oly módon, hogy az állat hibáját gyógyíttassa s a gyógyköltségek levonása mellett a hibás állatot megtartsa (II. 912.). Nem tartozik kártérítéssel az, aki a másik fél részéről igyelmi vétséget megállapító szerződést abból a célból bont fel, hogy a fegyelmi vétség folytatólagos elkövetése megszűnjék (III. 619.), úgyszintén az sem, aki a n?ásik fél hibájából vagy * L. részletesebben a »Tévedés-, megtévesztés-, kényszer«-néL