Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Feloszlás — 97 talmát nem érintik, a törvény alapján nem követelhető (így pl, a nem készpénzbeli betétre vonatkozó határozatok. I. 925.). Ha valamely r. t. egyesülés olytán a beolvadó r. t. üzletét kivánja folytatni és evégből saját alapszabályainak a vállalat tárgyát meghatározó, a tervezetből átvett része kiegészítésre szorul: lényegi azonosságánál fogva alkalmazandó a K. T. 179. §. ut. bek., amely szerint a tervezetből átvett intézkedések közgyűlési határozattal sem változtathatók meg, csupán közös közgyűlésen az összes részvényesek hozzájárulásával (H. D. 1926. 60. old.). Ez álláspont odavezet, hogy fúzió útján a beolvasztó társaság a beolvadó társaság övétől különböző üzletkörére nem térhet át, ami pedig a fúziók leggyakoribb célja. Oly esetben, amikor a közgyűlés egybehívására hívatott felszámolóbizottság tagjai nincsenek egyetértésben a közgyűlés egybehívása kérdésében, nincsen törvényes akadálya annak, hogy a felszámoló-bizottságnak a közgyűlést szükségesnek tartó többsége felszámolóbizottsági ülési határozat nélkül is összehívhassa a közgyűlést, amivel szemben közömbös az, hogy a felszámolóbizottság többsége — mint az adott esetben — a meghívón .»felszámoló bizottságnak« jelöli magát, amennyiben a közgyűlés, mint a társaság legfőbb szerve az összehívott közgyűlés megtartását az egyik felszámoló ellenzése ellenére is elhatározhatja (III. 1003.). Az alábbi három határozat egybefügg. Megvilágítják a r. t. hitelezőinek helyzetét a felszámolás után a társaság és a részvényesek irányában. A részvényesek pusztán részvényesi minőségük alapján a társaság hitelezőinek még a társaság felszámolása után sem felelnek. Ha a társaságnak a felszámolás után ki nem elégített hitelezői maradnak, felelnek azon felső határig, hogy egyénenként milyen összeget vagy vagyoni értéket kaptak. Egymásközötti felelősségük mértékét azon többlet szabja meg, amellyel az egyes részvényeseknek jutott rész a hitelező követelésének ki nem fizetésével növekedett (III. 212.). A K. T. 202. és 204. §.-aiban megjelölt hat havi határidő elmulasztásának csak az a következménye, hogy a késedelmes hitelező a felszámolt cégnek a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyontömegéből közvetlen fedezetet nem kaphat (III. 202.), de — mint az előbbi határozat mutatja, ha a társaságnak egyéb — esetleg a részvényesek között felosztott vagyona maradt, abból a rendes elévülési időn belül kielégítést kereshet. A r. t.-nak a cégjegyzékből történt törlése az előbb vállalt kötelezettségek megszűnését nem vonja maga után. A r. t. hitelezőit a társaságnak a per folyama alatt történt törlése nem fosztja meg attól a joguktól, hogy követelésüket a volt r. t. ellen érvényesítsék (III. 647.). Vagyis: a részvénytársaság megszűnésének bejegyzése sem zárja ki a K. T. 9. §,-a alapján az aktívák és Dr. Nagy Dezső Bálint és Dr. Huppert Leó: Döntvénytár Hiteljog