Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

73 hatással. Következésképpen az „eltitkolásának minden közelebbi körülírás és a családi állásra gyakorolt hatás vizsgálata nélkül, teljes tényálladékként való beállítása a törvény alkalmazását teljesen bizonytalan alapúvá tenné. Nincs azonban szükség az eltitkolás fogalmának közelebbi meghatározására, ha az csak mint a családi állás megváltoztatásának vagy attól való megfosztásának egyik módja állíttatik be büntetendő tényáliadék gyanánt, amely esetben természetszerűleg mindig bizonyítandó és külön megállapítandó tényálladéki elem a családi állástól való megfosztás vagy megváltoztatása, illetve annak legalább is lehetősége. Azt, hogy a gyermek családi állásának minők a gyakorlati következményei, a szülők vagyoni, társadalmi helyzete, azok egymáshoz való viszonya és még sok egyéb körülmény határozza meg, minélfogva ezek a következmények sokfélék és esetleg folyton változók. Ezek valamennyijének büntetőjogi védelem alá helyezése el sem képzelhető. Annak az eldöntésére pedig, hogy a családi állás sokféle és változásoknak is alávetett folyománya közül melyek részesítendők büntetőjogi védelemben, a Btk. 254. §-ának kiterjesztő értelmezése, a törvény alkalmazásában teljes bizonytalanságot idézne elő. A Btk-nek a 254. §-hoz fűzött indokolása is azon értelmezés helyessége mellett szól, amely szerint ez a törvényhely csupán a gyermek családi állását,, vagyis a születés által adott családjogi helyzetet kívánta büntetőjogi védelem alá helyezni. A Btk. meghozatalakor már életben volt az 1877 :XX. tc. a családi állás gyakorlati érvényesítésével kapcsolatos 14. §-a nem tartalmaz büntető rendelkezést. Ugyancsak ezen értelmezés helyessége mellett szól az is, hogy a későbbi státustörvények (házasságjogi, anyakönyvi stb.) is tartalmaznak büntető rendelkezéseket, de az apai hatalom gyakorlásának itt szóban lévő esetét ezek sem részesítik büntetőjogi védelemben. (XI. 322 = C. 4294/936.) A Btk. 254. §-ában meghatározott családi állás elleni bűncselekmény elévülése a Btk. 107. § 1. pontjának határozott és félre nem érthető rendelkezése szerint a véghezvitel napjával veszi kezdetét. (C. 42/935.) Az ember élete elleni bűntettek és vétségek. Gyilkosság. 278. §. A Btkv. 278. §-ban megjelölt minősítéshez magának az ölésnek elhatározása még nem elegendő, hanem szükséges az is, hogy a tettes elhatározása megfontolás eredménye legyen.