Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

69 Erőszakos nemi közösülés. 232. §. A Btk. 232. §-a korra és bármely más egyéni tulajdonságra tekintet nélkül, minden nőnek védelmet nyújt ama joga tekin­tetében, hogy nemileg csak azzal közösüljön, akivel akar. Ez a törvényszakasz ugyanis büntetni rendeli azt, aki valamely nő­vel, annak akarata ellenére, házasságon kívül a Btk. 232. §-ában leírt módon vagy az ott jelzett állapotának felhasználásával nemileg közösül. (C. 2957/938.) A nemi közösülés, élettani értelme szerint, a nemi részeknek egyesítését jelenti, ami a férfi nemző részének a nő nemi részébe való bevezetésével történik meg. A Btk. 232. §-a alá eső befejezett erőszakos nemi közösülés bűntettének megvalósulásához a tettes férfi nemi szervének a sértett nő szeméremtestébe legalább részben való behatolása szükséges; enélkül a nemi szerveknek csupán külső érintkezése, föltéve, hogy a tettes szándéka nemi közösülésre irányult, csak az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletét valósítja meg. (XI. 593. = A kir. kir. Kúria jogegységi tanácsának 37. számú büntetődöntvénye.) Az állandóan követett bírói gyakorlat csak a 12 éven aluli életkort fogadja el olyannak, melynek alapján a nőszemélynek a Btk. 232. §-ának 2. pontjában foglalt akaratának nyilvánítására tehetetlen állapotát megállapítja. (C. 1707/938.) A tettes cselekménye úgy a Btk. 232. § 1. pontja, mint annak 2. pontja szerint is minősül, ha a vádlott a sértettel szem­ben erőszakot fejtett ki s a sértett életkora 12 éven aluli. (C. 1360/937.) Amennyiben a tettes erőszakos nemi közösülése alkalmával tudja, hogy fertőző nemibetegségben szenved, szándéka, legalább is eshetőlegesen, sértettnek ezzel a betegséggel való megfertőzé­sét is felöleli. Cselekménye az erőszakos nemi közösülés és testi sértés (Btk. 301. §) halmazatát állapítja meg. (C. 1602/938.) A Btk. 232. § 1. pontja miatt emelt vádról a bíróságnak módjában van a — bizonyított tényeknek és a jogilag védett érdek azonosságának megfelelően — a Btk. 236. §-ában meg­határozott bűntett megállapítására áttérni. (C. 5828/939.) Szemérem elleni erőszak. 233. §. A szemérem elleni erőszak bűntettének nem tényeleme a nyilvánosság, — azt négyszemközt is el lehet követni, sőt a dolog­természetéből folyólag az ily cselekményeket a leggyakrabban

Next

/
Thumbnails
Contents