Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

66 zárva. A puszta csábítással ez a bűncselekmény — minden eredményre való tekintet nélkül — be van végezve s a kihallgatástól való elállás legfeljebb abban érezteti jogi hatását, hogy más, súlyosabb bűncselekmény (Btk. 215. §) elkövetésének állja útját. A Btk. 225. §-ában írt büntethetőséget kizáró ok, a Btk. 222. §-ának alanyára, a csábítóra még analóg sem nyerhet alkalmazást. (C. 2176/937.) A Btk. 224. §-ának 2. pontja szerint a büntetlenség csak arra a tanura vonatkozik, aki büntető vagy fegyelmi ügyben tette azt a vallomást, amelynek megtagadására joga lett volna. (Bp. 206. §) Polgári 'perben tett tanúvallomásnál közömbös, hogy a tanuként kihallgatott a Pp. 299. §-a értelmében figyelmeztetve lett-e, mert a Btk. 224. §-ának 2. pontja polgári ügyre nem alkalmazható. (C. 4935/936., — 5960/938.) A Btk. 225. §-a a már megtett tanúvallomásra és a tanúskodó egyénre vonatkozó szabályt tartalmaz, de nem vonatkozik a csábítóra (subornator-ra). (C. 1264/937.) A Btk. 225. §-a a büntetlenséget két feltételhez köti. Az első feltétel abban áll, hogy a hamis tanúvallomás visszavonása önkéntes legyen, vagyis akkor történjék meg, midőn a hamis tanúvallomást tett egyén ellen még feljelentés nem tétetett vagy a bűnvádi eljárás meg nem indíttatott; a másik feltétel pedig az, hogy a hamistanuzásból, annak visszavonásáig, még senkire se háramoljék valamely hátrányos következménv. (C. 1191/938.) A vádolás, fogalma alá esik a büntetendő cselekmények üldözésére hivatott hatóság előtt (Bp. 89. §) bármely formában tett olyan kijelentés, amely a bűnvádi eljárás megindítására alkalmas és amelynek célja is a bűnvádi eljárás megindítása vagy folytatása. (C. 1399/938.) A detektív előtt tett nyilatkozatot a hatóság előtt használtnak kell tekinteni, mert azt a detektívnek a hatóság tudomására kell hozni. (C. 5455/938., — BHT. 608.) Hamis tanuzás és eskü büntetlensége. 224. §. 225. A hamis vád. 227. §.