Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

52 A törvényes rendnek nem alkotmány szerű módon, vagyis a reformok segélyével, hanem forradalmi úton való felforgatása erőszak nélkül nem képzelhető el. Aki tehát ilyen felforgatást kíván elérni, az akarja az azzal járó erőszakos cselekedeteket is. (C. 6274/936.) Az állam alkotmánya erőszakos, forradalmi úton jogszerűen nem változtatható meg. Az ilyen változtatás a magyar alkotmánynak nem fejlesztése, hanem összetörése volna. (C. 4310/937.) A parancsuralom a közhatalom gyakorlásának a törvényes rendtől való teljes eltérését jelenti, azt alapjaiban ingatná meg, amellett az arra hivatott közhatalmi szerveknek ellenállását is kihívná. A parancsuralom bevezetése csak a mai állami és társadalmi rend erőszakos felforgatásával valósítható meg. (C. 1856/939.) A parancsuralom elvei szerint a nemzet múltjából fakadt, azzal együtt élt és fejlődött ezeréves alkotmányunk alapvető tételeivel szöges ellentétben, a teljes közhatalmat korlátlan jogkörrel és felelőtlenül egy személy gyakorolná, vagyis az ország alkotmányát minden átmenet nélkül egy személy önkényuralma váltaná fel. (C. 4680/939.) Kezdeményező alatt azt kell érteni, aki az Átv. 1. §-ban meghatározott mozgalmat valamely helyen megkezdi, megindítja, erre impulzust ad. Vezetők azok a személyek, akik szélesebb körű és irányú tevékenységük folytán a már megindult mozgalomnak irányt szabnak, a csatlakozók számát nagyobb mérvben emelik, szóval a mozgalom sikerének előmozdítása végett a mozgalom személyi és tárgyi előfeltételeinek megteremtésében hatékonyan közreműködnek. (C. 791/939.) A vezetői tevékenység alatt nemcsak az országos, hanem a kisebb, alárendeltebb hatáskörben, partikulárisán folyó szervezkedésnek, annak céljait szolgáló intézményeknek vezetését, azaz intellektuális irányítását és erősítését is érteni kell. (C. 2912/ 935., — 5221/935., — 1270/937.) Az a körülmény, hogy a mozgalom különösebb eredménnyel nem járt, az a tettes bűnössége és cselekménye minősítése szempontjából lényegtelen. Ugyanis a törvény a „kezdeményezés" szóval kifejezésre juttatja, hogy az érintett mozgalomnak már a megindítását is büntetni kívánja. (C. 2414/936.) Az 1921 :IIL tc. 1. §-a alá eső bűntett megvalósításához nem szükséges, hogy a mozgalom a megvalósulás szakába jusson, mert a mozgalom elindítására irányuló tevékenység már magában véve a törvény 1. §-ába ütköző cselekmény. Ezzel a törvény már az előkészület szakában ártalmatlanná kívánta tenni a szóbanforgó állam- és társadalomellenes mozgalmat. (C. 285/939.)