Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

49 nyitói lehetnek jogilag védett személyösszességek, amennyiben társadalmi osztályt alkotnak. A bankok és kartellek vezetői azonban — a dolog természetéből kifolyólag — nemcsak a tőkés, hanem egyéb társadalmi osztály tagjai közül is kikerülnek. A tőkések, nagy készpénzvagyonnal rendelkezők, a gyárosok stb. a fentírt értelemben külön társadalmi osztályként szerepelnek ugyan, azonban azoknak nem összessége foglalkozik bankok vezetésével, mégkevésbé áll mindenik a kartellek élén. A tőkések osztálya tehát a bankok és kartellek megjelölése által nincs megnevezve, viszont a bankok és kartellek, illetve azok vezetői külön társadalmi osztályt nem alkotnak. (C. 4876/936.) E bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a sajtótermék a nagybirtokosokkal és nagytőkés ékkel szembeállított társadalmi osztályok tagjaihoz nem jutott el. Közömbös tehát a bűnösség szempontjából, hogy vádlott írásművét milyen körök részére alkotta és kiknek körében terjesztette. Ez a körülmény csak a bűnösség fokának mérlegelésével vehető számba. (XII. 876 = C. 2330/938.) Az a körülmény, hogy a lap olvasótábora, amelyben a munkások és a nagytőkések társadalmi osztályát szembeállító izgató tartalmú közlemény megjelent, csaknem kizárólag papokból áll, a közlemény izgató hatását nem szünteti meg, hanem csak csökkenti. (C. 755/939.) A honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. 231. §-ának második bekezdése az 1912: LXIII. tc.-et — a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről — hatályon kívül helyezte és ezáltal az idézett törvény 19. §-ának a Btk. 172. § 2. bekezdése alá eső izgatást öt évig terjedhető börtönnel büntető rendelkezése is hatályát vesztette. Ennek folytán a felhívott törvényhely alá eső izgatás az államfogházzal büntetendő ama bűncselekmények sorába került, amelyeket az 1938: XVI. tc. 4. §-ának első bekezdése olyan tartalmú börtönnel rendel büntetni, amilyen tartamú államfogházat azokra a bűncselekményekre a törvény meghatároz. Az 1938: XVI. tc 4. §-ának első bekezdése szerint a Btk. 172. §-beli izgatás kétévi államfogháznak megfelelő tartamú börtönnel büntetendő. így ez a rendelkezés enyhébb, mint az 1912 :LXIII. tc.-nek 19. §-a. Ezért a Btk. 2. §-a értelmében nem az 1912: LXIII. tc. 19. §-a, hanem az 1938: XVI. tc. 4. §-ának 2. bekezdése szerint kell minősíteni. (C. 112/939., — 1143/939., — 1399/939., — 2054/939., — 2200/939.) 4