Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

41 A községi bíró tehát a hatóság tagja, kinek hivatali eljárás közbeni bántalmazása a Hv. 2. § 2. bekezdésébe ütköző bűntettet valósítja meg. (C. 5409/937.) A tanár az oktatásban, tehát állami feladat teljesítésében működik közre. Olyan tevékenységet fejt ki, amely elsősorban gondozó természetű ugyan, de mindenesetre hatósági tennivaló. E hatósági jellegű, állami föladatul elismert gondozó hatáskörnek keretében a főiskolai minősítéssel bíró középiskoai tanár — az ereszben f önnáló szabályok korlátain belül — bizonyos önállósággal jár el. A tanár nem puszta végrehajtó közege a tanügyi szervezetnek, hanem magas képzettségéhez, műveltségéhez és egyéniségéhez igazodó oktató és nevelő munkájával önállóan működik közre a hatósági jellegű közoktatás céljainak megvalósításában. Ilyen magasabb, önálló intézkedési jog nyilvánul meg abban is, hogy a tanár független egyéni mérlegelése alapján határoz és szavaz abban a kérdésben, vájjon a tanuló az előírt követelményeknek megfelelt-e és ha igen, milyen mértékben. Ebbeli jogkörénél fogva a tanári testület és annak egyes tagja is igen fontos befolyást gyakorol a rábízott tanulók további sorsára. Nemcsak a felsőbb tanulmányok elvégzésének, hanem a pályválasztásnak: egyes hivatások űzésének, hivatalok stb. elnyerésének, közjogok gyakorlásának lehetősége is attól függ, vájjon az illetőt a tanári testület tagjai megfelelően képesítették-e vagy sem. Ettől az oktató és nevelő, tehát gondozó tevékenységtől és az ennek betetőzését jelentő vizsgáztató és képesítő hatáskörtől eltekintve, a tanár bizonyos mértékben részese az állami közoktatásügyi közigazgatás hatósági jogkörének is. Mindezeknél fogva a tanárt hatóság tagjának (nem hatóság közegének) kell tekinteni. (XI. 749 = C. 1666/937.) Hv. 4. §. A hatósági közeg elleni erőszaknál a védett jogi érdek nem az egységet alkotó szerv egyes tagjának erkölcsi vagy testi épsége, hanem az állam fennhatóságának érintetlensége, a hatóságtekintélyének megőrzése és zavartalan működésének biztosítása. Ebből következik, hogy az egy és ugyanazon alkalommal eljárt több hatósági közegnek akadályozása, vagy bántalmazása egységes bűncselekményt létesít, amely az akadályozott, vagy bántalmazott hatósági közegek számához képest részekre nem bontható. (XII. 977 = C. 3001/938.)