Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

36 Magánindítvány visszavonása. 116. §. A rágalmazó tényállításokat tartalmazó beadvány aláírói a rágalmazás vétségében nem „közreműködők", hanem külön tet­tesek, mivel minden egyes aláíró — névaláírása által — a rágal­mazó tényállításokat a maga nevében is megtettnek nyilvánít­ván, a rágalmazás vétségét a maga részéről külön önállóan ós nem a többi aláírt vádlottakkal „együtt, vagy közösen" követte el. Vádlottak tehát a rágalmazás tényálladékát önállóan, egy­mástól függetlenül valósították meg. A magánindítványnak a beadvány egyik aláírójával szemben történt visszavonása tehát nem vonja maga után a többiek elleni eljárás megszüntetését. (C. 4190/936.) A Btk. 116. §-a szerint a magánindítványnak a közreműkö­dők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszünteté­sét eredményezi a többiek ellen is. A Btk. 116. §-ának hatályát nem érinti az a körülmény, hogy a bűncselekmény részesei külön­böző bíróságok hatásköre és illetékessége alá tartoznak. Az ezek bármelyikénél a kellő formák között előterjesztett magánindít­vány-visszavonás, — a másik bíróságnál folyamatba tett eljárás megszüntetését szükségszerűen maga után vonja. (C. jh. 4710/939.) A Btk. 116. §-ának első bekezdése világosan úgy rendelke­zik, hogy „a magánfél (a magánindítványra jogosult), ameny­nyiben a törvény kivételt nem tesz, az indítványt vissza is von­hatja". Igaz ugyan, hogy a vád elejtésére a Bp. rövidebb határidőt enged, amennyiben ennek a Bp. 38. §-a szerint csak az ítélet­hozás céljából tartott zárt ülés kezdetéig van helye, — ez a szabály azonban nem érinti a magánindítvány visszavonására vonatkozó, fentebb idézett Btk.-beli rendelkezést. Ha tehát az ügyész a magánindítvány visszavonása következtében elejti a vádat, a törvényszék, a Bp. 323. §-a értelmében, végzéssel meg­szünteti az eljárást; ha pedig az ügyész a vádat nem ejti el, a törvényszéknek a Bp. 326. § 4. pontja alapján fölmentő ítéletet kell hozni. (XIII. 49 = C. jh. 4628/938.) A magánindítvány oszthatatlansága csupán személyi szem­pontból — a tettesek és részesek irányában — érvényesül, azon­ban a magánindítvány nem köti a sértettet tárgyi tekintetben sem, mert a magánindítvány jelentősége éppen abban áll, hogy a bűncselekményt megvalósító tett bűnvádi üldözése csupán a sértett akaratából történhetik. (C. jh. 1373/939.)

Next

/
Thumbnails
Contents