Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

187 visszavonása által szűnik meg. A fellebbezés érvényét néni érinti az a körülmény, hogy a nmgánvádló örökösei a magánvádló elhalálozásától számított 30 nap alatt a fellebbezéshez való hozzájárulásukat be nem jelentették. Az arra jogosult részéről bejelentett fellebbezésnek a jogosult halála után való fennállásához nem szükséges a fellebbezés fenntartása. (C. jh. 861/935.) Kötelező védelem. 57. §. A Bp. 56. és 57. §-aiban foglalt rendelkezésből kitünőleg a védői kirendelés csupán az ezt elrendelő bíróság előtt megtartott tárgyalásra szól, de ez a további perszakon való közreműködésre sem nem kötelez, sem nem jogosít. (XIII. 446 = C. 4277/938., — C. 2755/939.) A Bp. 57. § második bekezdése értelmében a kirendelt védő szerepköre az elsőfokú főtárgyalással véget ér. A kirendelés alapján való további eljárásra azért sincs szükség, mert a fellebbviteli főtárgyaláson a közvédő ugyanazt a hivatást tölti be, mint az elsőfokú főtárgyalásra kirendelt védő. Ezekből pedig okszerűen az következik, hogy a kirendelt védő a kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panasszal nem élhet. Egyébként ezt a jogi álláspontot juttatta érvényre a m. kir. Kúria a BHT. 737. és 840. szám alatt felvett, a Bp. 425. § második bekezdésében foglalt rendelkezések értelmét megvilágító határozataiban is, amely határozatoknak a lényege az, hogy a Bp. 425. § második bekezdése esetében csak a vádlott által választott védő élhet semmisségi panasszal és ő is csak akkor, ha a hirdetésre a vádlottal együtt jelenik meg. (C. 1223/936.) Bírák és jegyzőkönyvvezetők kizárása. 64. §. A Bp. 64. §-ának 5. pontjában, valamint a Bp. 65. § 1. és 2. bekezdésében és a Bp. 66. §-ában foglalt rendelkezés szerint a bíró csupán annak a bűnügynek elintézéséből van kizárva, amelyben mint a kir. ügyészség tagja járt el vagy amelyben nyomozó vagy vizsgálati cselekményt végzett, illetve vádtanácsi előadói tisztet töltött be, vagy végül, amelynek alsóbbfokú elintézésében működött közre. Az a körülmény, hogy a mellőzni kért bíró a bűnügyben érdekelt sértettnek nem a döntés alatt álló, hanem valamely más ügyében eljárt, a kizárásra törvényes alapul nem szolgálhat. (XI. 324 = C. 513/937.)