Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

184 mellőzni kért bíró a mellőzési kérelem elintézésig eljárhat az ítélethozásban is, abban csupán akkor nem vehet részt, ha a mellőzés törvényes kizáró ok alapján kéretett. (XI. 323 = C. 4968/936.) Vádlott súlyos betegsége nem indok a bíróküldésre. (C. 5069/939.) Az újrafelvétel kérelmezésére nem jogosult pótmagánvádló (Bp. 445. §) bíróküldést nem kérhet. (C. 2062/936.) Te. 102. §. A kir. Kúria pénzbírságot szabott ki az ellen, aki három ízben terjesztett elő — ugyanabban az ügyben — nyilvánvalóan alaptalan bíróküldési kérelmet. (C. 100/936.) Katonai bíróságok hatásköre, 30. §. A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásról szóló és az 1930:111. tc. 3. §-a értelmében jelenleg is irányadó 1912: XXXIII. tc. (Kbp.) 11., 12. és 16. §-ainak egybevetett értelmében a katonai büntetőbíráskodás, a tényleges katonai egyéneknek, a ténylegességi viszony tartama alatt elkövetett katonai és — a jövedéki kihágások kivételével — egyéb közönséges bűncselekményeire terjed ki és az utóbbiakra (vagyis nem az 1932: II. tc. második részében felsorolt katonai bűntettekre és vétségekre) a ténylegességi viszony megszűntével szabályként véget ér. A katonai büntetőbíráskodásnak ez az időbeli hatálya a közönséges bűncselekményre nézve a Kbp. 16. §-ának 1. bekezdése értelmében csak akkor tart — kivételképpen — tovább, ha a tényvázlat szerkesztésére hivatott parancsnokság, vagy helyi hatóság, az illetékes parancsnok, vagy az illetékes bíróság még a ténylegességi viszony megszűnte előtt, — vagyis annak tartama alatt —, a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására irányuló intézkedést tett. A Kbp. 9. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésből pedig kétségtelen, hogy a Kbp.-ban, tehát annak 16. §-ában említett „helyi hatóság" alatt kizárólag katonai — nem pedig polgári — hatóságot kell érteni. A tényleges katonai szolgálatban álló egyén által elkövetett közönséges bűncselekmény elbírálása tehát a ténylegességi viszony megszűntével — hacsak addig az illetékes katonai hatóság