Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

182 A büntető bíróságok hatásköre. 14. §. Az a kérdés, vájjon valamely hatóság közigazgatási hatóság vagy bíróság-e, nem ügykörének, hanem szervezetének természete szerint igazodik. A kir. ügyészség — tekintve a bíróságokétól különböző szervezetét — nem bíróság. (Hb. 90/935.) A hatáskör és illetékesség megállapítása. 15. §. A II. Bn. 40. §-ának második bekezdésében, továbbá a IL Bn. 46. és 47. §-aiban, nemkülönben a Te. 126. §-ában foglalt rendelkezések egybevetett értelme nem hagy kétséget aziránt, hogy a szigorított dologházi őrizetnek és a feltételes szabadság tartamának és hatályának visszaszállítás nélkül történt megszűnte után elkövetett bűncselekmény tekintetében, az illetékességre és hatáskörre vonatkozólag a Bp. és Bpé.-ben meghatározott általános rendelkezések az irányadók. (XII. 154 = C. jh. 3940/937.) 17. §. A cselekmény elkövetésének helye szerint illetékes bíróság helyébe egy másiknak, a költségek csökkentésének egyébként igen figyelemre méltó szempontjából való kiküldése, a Bp. világos rendelkezésével szemben nem lehet irányadó, mert a terheltnek illetékes bírájától való elvonását, tehát alkotmánybiztosíték jelentőségével bíró jogelvnek a sérelmét jelentené. (C. 1471/940.) A levél útján elkövetett rágalmazásnál és becsületsértésnél az elkövetés helyéül — a bírói gyakorlat szerint — a kézbesítés helyét kell tekinteni. A terhelt lakóhelye szerinti bíróság csak akkor illetékes, ha az elkövetés helyének bíróságát (Bp. 17. § 1. bek.) megelőzte. (C. 5779/936., — 628/939.) 22. §. Az 1907 :LXI. tc. 1. és 7., valamint az 1928:XLm. tc. 1., 2. és 3. §-aihoz képest a Hatásköri Bíróság csak olyan hatásköri összeütközések elintézésére van hivatva, amelyek egyfelől bírói hatóság, másfelől közigazgatási hatóság között vagy pedig, amelyek különböző bírói hatóságok között merülnek fel. (Hb. 28/938.)