Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

176 E. rendeletben írt határidőtől eltérő határidőt állapíthat meg, nyilván csak arra az esetre vonatkozhatik, hogyha ez a rendeletben írt határidő lejárta előtt történik, a törvényes határidő lejárta után történt bejelentés elismerése pedig a bűncselekmény megállapítását nem zárja ki. (XI. 1050 = C. 4037/937.) Az elkésetten tett bejelentés már nem mentesíti a kötelezettet. A törvényben és annak végrehajtási utasításában foglalt szabály csupán az ellenőrzés gyakorolhatását kívánja biztosítani abból a célból, hogy a jogrend érdekeinek a bejelentés elmulasztásából származható veszélyeztetése elháríttassék és csupán ez a veszélyzetetés, nem pedig valamely jogsértés előidézése képezi a bűncselekmény lényegét. (XII. 446 = C. 5992/937.) Gondatlanul jár el az, aki külföldön levő háza után járó JiázbérköveteUsét a Magyar Nemzeti Banknak, annak megszerzésétől számított 8 nap alatt be nem jelenti. Nem zárja ki a kötelezett gondatlanságát az, hogy külföldön levő házát és azt terhelő tartozásokat bejelentette, mert a törvény a külföldi követelés bejelentését írja elő abból a célból, hogy erről a Magyar Nemzeti Bank tudomást szerezve, azt igénybevehesse. (XIII. 200 = C. 4903/938.) Ha valakinek egy külföldi céggel szemben követelése és tartozása is van, amely ugyan elszámolás tárgya, ez az elszámolási viszony nem szünteti meg a követelését és nem mentesíti a bejelentési kötelezettség alól. A törvény ugyanis ilyen irányú rendelkezést nem tartalmaz és a Nemzeti Bankra tartozik annak eldöntése, hogy az ilyen külföldi követelés igénybe vehető-e vagy sem, illetve a külföldi pénzforgalomban miképpen számolandó el. (C. 5757/938.) 1932. évi VI. íc. az uzsoráról. Az uzsoratörvénynek a célja által megszabott helyes értelme szerint szorult helyzetben az van, akit égető szükségleteinek kielégítése hitel igénybevételére késztet még akkor is, ha a szolgáltatásért azzal szembeötlően aránytalan ellenszolgáltatási kötelezettséget kell vállalnia. A szorult helyzet tehát nem egyértelmű a vagyontalan és keresetnélküli állapottal, sem nélkülözéssel járó szűkös helyzettel. Akinek a megélhetése megvan, az a szorultság fennállását és az ezzel járó kényszerhelyzetet még nem zárja ki. A jó jövedelmű és vagyonos ember is kerülhet átmenetileg olyan helyzetbe, amelyben a törvény védelmére számíthat.