Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

174 192?. évi V. tc. az egyes adók és illetékek mérsékléséről. A pénzbüntetés kiszabásánál fel kell hívni az 1927: V. tc. 67. §-át, mert ez határozza meg, hogy a pénzbüntetés a veszélyeztetett adó hányszoros összegében állapítandó meg. (C. 4148/939.) Az 1927 :V. tc. 65. §^a szerint a pénzbüntetés a veszélyeztetett adó — tehát nem a pénzügyi hatóságok által a veszélyeztetett adó megállapítása után egyességileg elfogadott adó — egytől nyolcszorosáig terjedhet. Nincs oly jogszabály, mely a bíróságnak módot adna arra, hogy a pénzügyi hatóság által megállapított forgalmiadóra ennél lefizetett egyességi pénzösszeget a bíróság által megállapított pénzbüntetésbe beszámítsa. (XI. 853 = C. 1566/937.) 1930. évi III. tc. a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptéiéséről. Az 1930:111. tc. 69. §-a szerint a feljelentési kötelezettség elmulasztása akkor is büntetés alá esik, ha a kapcsolatos hűtlenség bűntettének csupán „elkövetése céloztatik". (XII. 63 = C. 3710/937.) 1930. évi XXXVII. tc. a Genfben, 1925. évi február hó 19*én kötött „Nemzetközi ópium-egyezmény" becikkelyezéséről. A 2222/1934. M. E. sz. rendelet 7. §-a szerint a gyógyszertárak csak közvetlenül a kábítószerüzemi engedéllyel bíró személytől vagy vállalattól szerezhetik be a kábító anyagokat és készítményeket, és ezeket csak orvosi rendelvényre, tehát közvetlenül a betegek részére szolgáltathatják ki. Nem fér kétség azonban ahhoz, hogy a gyógyszertártulajdonos kábítószereket, ezekre vonatkozó üzemi engedély nélkül beszerezhet és készletben tarthat. (C. 365/938.)