Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

161 Éppen ezért az üzleti életben egyébként általánosan követett ezt az eljárást nem lehet a cég vezetőjének terhére úgy értelmezni, hogy az akkor, amikor a tartalma és formája szerint az üzleti világban szokásos, körlevelet szétküldi, tudatában van annak, hogy a körlevél tartalma a főmagánvádló becsületét sérti vagy annak hitelét rontja. (XI. 300 = C. 5832/936.) 27. §. A Bv. 27. §-a parancsolólag rendeli, hogy rágalmazás vétsége esetén, ha oly tény miatt, melynek valóságára nézve a bizonyítást elrendelték, fegyelmi eljárást indítottak, ennek jogerős befejezéséig a bíróság a bűnvádi eljárást felfüggeszti. (C. 6194/936.) 1920. évi XV. íc. az árdrágító visszaélésekről. Az ám forgalmi útja: ha az áru a termelőtől a nagykereskedőhöz, ettől a kiskereskedőhöz és ettől a fogyasztóhoz jut. Ez a láncolat azonban árdrágító módon meg van zavarva akkor, ha közben az áru a nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz való útjában más kézen is átmegy, mert minden egyes közbeeső továbbadás az áru vételárát a fogyasztó rovására drágítja. Aki magát a nagykereskedő és kiskereskedő közé beiktatja s így az áru rendes forgalmát annak megdrágítására alkalmas módon megzavarja, árdrágítást követ el, cselekménye tehát bűncselekmény. (C. 5544/938.) Lényegtelen, hogy az áru megvolt-e vagy sem, mert az árdrágító üzelmeiről szóló törvény alapján nemcsak a dologi, hanem a kötelmi jogi jelleggel bíró ügyletekkel elkövetett üzérkedés is büntetés alá vonható. (C. 516/939.) Nincsen olyan törvényes rendelkezés, amely kimondaná azt, hogy az őstermelőre az áruuzsorára vonatkozó törvény nem alkalmazható. (C. 336/939.) Közszükségleti cikk minden olyan áru, melyet minden, a kultúra általános színvonalán álló ember az élet rendes körülményei között — tekintet nélkül társadalmi állására, műveltségére és vagyoni viszonyaira — használ, sőt amelyet az életszükii