Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

150 Az az esetlegesség, hogy vádlott beadványa több kézben megfordul és az abban foglalt rágalmazó állításokat többen is^ olvashatják, a nyilvánosság büntetőjogi fogalmának megállapítására nem alkalmas. (C. 188/938.) Kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal működő egyesület e jóváhagyás folytán nem tekinthető törvény által alkotott testületnek, mivel a jóváhagyás minden társadalmi egyesület működéséhez szükséges. (C. 3428/937.) 4. §. Ha 8 napon belül gyógyuló testi sérüléssel járt támadás miatt a bíróság durva becsületsértésért indított ügyben máihatározatot hozott, úgy a „ne bis in idem" elve alapján a könnyű testi sértés megállapítását kizárja. (C. jh. 3348/935.) Magánindítvány. 6. §. Az erkölcsi érték leszállítására alkalmas cselekmény alanyaként valamely hivatás, állás, egy kar (pédául tisztikar) megjelölésével képzelt személy szerepeltetése a közvélemény gyanúját kétheti fel, hogy a hivatást, állást betöltő egyének valamelyike követte el az elítélendő magatartást. Éppen ezért a hivatást, állást betöltő egyének egyeteme, egész kara a cselekmény sértettje. (C. 1672/939.) Felhatalmazás. 8. §. A felhatalmazás joghatályos, ha a közvádló még olyan időben terjeszti a bíróság elé, amikor ez a tényállást még ebben az irányban kiegészítheti. Eszerint a felhatalmazás az alsó bírósági ítélet meghozatal után a fellebbezési bíróságnál is előterjeszthető. (C. 260/935., — BHT. 1026.) Egyes katonák a fegyveres erőnek a törvényben megjelölt „egy részét" akkor alkotják, ha azok a sértő cselekmény elkövetésekor szolgálatot (például járőri, készültségi szolgálatot stb.) láttak el. (XI. 275 = C. 5770/936.) Egy szolgálatot nem teljesítő csendőr (tiszt) személye nem vonható a „csendőrség egy része" jogi fogalma alá. A sérelmére