Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

148 Btk. U71. \-ába ütköző hivatali visszaélés vétsége címén állhatna be. (XI. 796 = C. jh. 1251/937.) Az erkölcsi közfelfogás szerint az olyan lelkész, aki nem a vallásának tanaiból merített meggyőzés erejével, hanem előny, kedvezés stb. ígérésével igyekszik más vallásfelekezet híveit elhódítani, megvetést érdemel. (C. 2978/938.) A nemzeti közvélemény szerint, hazánk összeomlásának előidézésében, a nemzetközi szabadkömíves-mozgalom bomlasztó tevékenységének is jelentős része volt. Az a tényállítás, hogy a főmagánvádló ilyen mozgalom támogatóinak sorába szegődött, valóság esetén őt közmegvetésnek tenné ki, sőt az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélés címén az 1938 :XVII. tc. alapján ellene bűnvádi eljárás megindítására is okot adna. (C. 5526/939.) Annak állítása, hogy egy országgyűlési képviselő e működésével, illetve országgyűlési felszólalásával összefüggésben osztálygyűlöletet tanúsít s felszólalását tájékozatlanságára vezeti vissza, alkalmas az illető országgyűlési képviselőt közmegvetésnek kitenni. Hiszen a képviselőnek, ha igazi feladatával tisztában van és jóhiszeműleg tölti be hivatását, elfogulatlanul, hozzáértéssel, tárgyilagosan kell síkraszállania az ország bármily osztályának jogszerű érdekeiért, osztálygyűlölet semmiesetre sem vezetheti; ez a gyűlölet a képviselőnek hivatásbeli kötelességével teljesen ellentétben áll. Hivatásellenes magatartással való gyanúsítás nem becsületsértő, hanem rágalmazó jellegű. (XI. 894 = C. 2774/937.) Az „orvul támadás" nemcsak a hátulról, alattomosan való támadást jelenti, hanem ilyennek minősül minden olyan jogtalan támadás, mely valakit váratlanul és oly körülmények között ér, hogy a támadónak viszonzástól nem kell tartania. (XII. 944 = C. 2479/938.) Ugyanazon alkalommal, ugyanazon személy ellen — rágalmazó tényállítás mellett — tett megszégyenítő kijelentés (becsületsértés) a súlyosabb beszámítás alá eső rágalmazás vétségébe beleolvad s így anyagi halmazat megállapításának nincs helve. (C. 3474/939., — BHT. 297.) Egy és ugyanazon sajtótermékben, ugyanazon egyén ellen elkövetett rá.galmazás és becsületsértés nem anyagi halmazatot képez, hanem a becsületsértés beleolvad a rágalmazásba. Sajtójogi felelősség szempontjából cselekményegységet alkot, éspedig az esetben is, ha a rágalmazás és becsületsértés tényálladéka két különböző feliratú közleményben ismerhető fel. (C. 6225/939., — BHT. 525.) Egységes a bírói gyakorlat abban, hogyha ugyanazon sajtóközlemény valótlanság esetén rágalmazás megállapítására alkal-