Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

144 a Bp. 384. §-ának 9. pontjában foglalt alaki semmisségi ok érvényesítése folytán abban az esetben kerülhet döntés alá, ha a vádlott az elsőfokú főtárgyaláson indítványozta a valóság bizonyítását. (C. 4868/937., — 5040/937., — 2277/939.) 54. §. A St. 53., 54. §-aiból kitűnően a valóság bizonyítása iránt törvényes időben előterjesztett indítványt, új bizonyítékok megjelölésével, legkésőbb az elsőfokú főtárgyaláson lehet még kiegészíteni. (C. 3652/936.) 55. §. A felelős szerkesztő nem tartozik a St. 55. §-ában felsorolt azok közé az érdekeltek közé, akiknek részére a St. 56. §-a a perorvoslat használatához való jogot biztosítja. (C. 1722/939.) 56. §. A többszörösítö vállalat tulajdonosának a St. 40. és 56. §-ai értelmében joga van a pénzbüntetés, a bűnügyi költségek és a nem vagyoni kár tárgyában a fokozatos vagyonjogi felelősségének megállapítása miatt perorvoslattal élni. (C. 465/939.) Az ügyvédi képviseleti költség megállapítása kérdésében, a St. 56. §-a szerint sajtóügyekben semmisségi panasz használható (C. 4020/937.), a költség összegére nézve azonban — az állandóan követett bírósági gyakorlat szerint — semmisségi panasznak nincsen helye. (C. 2591/938.) 1914. évi XLI. íc. a becsület védelméről. (Bv.) 1. §• A Bv. 1. §-ában a rágalmazás tényálladéki elemei között felsorolt „más", vagyis az a személy, aki előtt a rágalmazó állításnak, vagy híresztelésnek el kell hangzania, megszorítás vagy megkülönböztetés hiányában bárki lehet. Lehet a rágalmazásra nézve idegen vagy közömbös személy, de lehet a legközelebbi