Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

hanem egyedül az a döntő, hogy volt-e a közlésre engedély, illetve hogy az irat nyilvánosságra került-e? A közlés hü vagy nem hű volta, a tiltott közlés szempontjából közömbös. (X. 886 = C. 1948/936.) A tiltott közlés vétségének nem alkotó eleme, hogy a közzétevő a hatósági beadványt maga is olvassa. Bárhonnan is nyei annak tartalmáról tudomást, ha azt a törvény ellenére teszi közzé, a vétséget elköveti. (C. 2562/935., — 2956/935.) A felelős szerkesztő elemi és törvényszerű kötelessége, hogy a kinyomandó cikkeket elolvassa. Ebből következik, hogy a közzétett közlemény tartalmát — megjelentetése előtt — ismerte. Amennyiben az egy nyilvánosságra nem hozott hatósági intézkedést tartalmazott, és a szerkesztő tudta, hogy a közzétételhez szükséges hatósági engedély hiányzott, ennélfogva a közlemény (ismeretlen) megírójának a Btk. 70. §-a szerinti tettestársaként ténykedett. (C. 1600/935.) 1914. évi XIV. fc. A sajtótörvény. (Sí.) A gondolatot megtestesítő ábrázolatnak műszaki úton való sokszorosítása (pl. dombormű, emlékérem) a St. 2. §-ában említett sajtótermék fogalmi körét kitölti, annál is inkább, mert e szakasz második bekezdése szerint a sajtótermékekre vonatkozó jogszabályokat mindazokban az esetekben alkalmazni kell, amikor valamely gondolat, bármily készülék által, többszörösíttetik. (XIII. 88 = C. 4753/938., — C. 3060/939., — BHT. 1016.) 3. §. A lap időszaki jellegének megállapítására nincs befolyással az a körülmény, hogy a lap megindításához szükséges miniszterelnöki engedély (1938 : XVIII. tc. 6. §) hiányzik, s emiatt a kiadó ellen bűnvádi eljárás indult. (C. 3589/938.) A sajtótermékek előállításáról. 5. §. A külföldön megjelent sajtótermékre nézve nem a sajtótörvény, hanem a Btk. szabályai az irányadók. (C. 3795/938.)