Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

tas megszünteti a belső berendezés, a mérő, a transzformátor és áramszolgáltatás védelmét. (XIII. 175 = C. 3508/938., — C. 5613/938.) (L.: 1939. évi II. tc. 208. § 1. bek., — 211. §.) 1912. évi LXIII. tc. a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről. Az 1922: XVII. tc. 6. §-a értelmében a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat 67. §-ának rendelkezése szerint, az 1912: LXIII. tc. 21. §-ában meghatározott büntetési tétel (14.667/924. I. M. számú rendelet) alkalmazást nyert a honvédelmi törvény (1939:11. tc.) 1939. március 11-én történt életbe lépéséig. Az e napig elkövetett s a Btk. 439. §-ában meghatározott közveszélyü cselekmény tehát, a jelzett időpontig kétségtelenül az 1912: LXIII. tc. 21. §-ának első tétele szerint öt évig terjedhető börtönnel volt büntetendő. Viszont az 1939. március 11-ike után elkövetett, fentemlített közveszélyü cselekmény az 1939: II. tc. 208. § első bekezdésének értelmében, mint bűntett, ugyancsak öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. (C. 5829/939., — 6184/939.) 440. §. A Btk. 440. §-ába ütköző vétség, tényálladékához, mint objektív elemet, a törvény megkívánja, hogy a tettes cselekménye vagy mulasztása folytán az elektromos berendezés használhatósága is félbeszakíttassék. (C. 1341/938.) A foglyok megszöktetése. 447. §. A fogoly szökéséhez való segélynyújtás esetében a törvényes rendelkezés feltételezi, hogy a tettessel a fogoly akarategységben legyen, vagyis hogy a fogoly szökni akarjon és hajlandó legyen a szökésre kínálkozó alkalmat felhasználni. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a fogoly a szökést bármilyen eszközzel, bármilyen módon büntetlenül megvalósíthatja. Szökése érdekében mást bűnbe nem sodorhat, általában olyan tevékenységet, amit a büntető törvény tilt, büntetőjogi következmények nélkül nem fejthet ki.