Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

119 Szövetség gyujtogatásra. 428. §. A gyújtogatás bűntettének elkövetésére irányzott szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, csak az esetben büntetendő mint sui generis bűncselekmény, ha az előkészületnél tovább nem juthatott. Amint azonban a szövetkezők, habár az előkészülettől eltérő módozatok mellett, folytatják a bűnös tevékenységet s a gyújtogatás az előkészület határán túlment, a közreműködők a megkísérelt, illetve bevégzett gyújtogatás részesei gyanánt büntetendők. A Btk. 428. §-a, a Btk. 422— 424. §-ában írt szabályozással szemben, alárendeltségi viszonyban van, ami találkozásuk esetén az előbbi § alá eső tevékenységet az utóbbiak alá tartozóval egységbe olvasztja. (C. 6088/938.) Vaspályák, hajók, távírdák megrongálása. 434. §. A kir. Kúria teljes ülésének 95. számú büntető döntvénye (BHT. 1005.) kimondja, hogy a Btk. 434. és 437. §-aiban meghatározott bűntett, illetve vétség tényálladékához a vaspályának, vagy ehhez tartozó valamely tárgynak tényleges megrongálása nem szükséges. E törvényszakaszok alkalmazása szempontjából „megrongálást" jelent minden olyan cselekvés vagy mulasztás is, amely a vaspálya vagy a hozzátartozó valamely tárgy tényleges megrongálása nélkül csökkenti vagy megszünteti a vaspálya rendes forgalmi alkalmasságát és ezzel embereket vagy árukat veszélynek tesz ki. (XII. 945 = C. 1666/938.) Hogy a bűncselekmény által a kérdéses tárgyak állagán tényleges rosszabbodás áll-e be, avagy hogy a bűncselekmény ilyen rosszabbodás nélkül is okozza-e a Btk. 434., illetve 437. §-aiban meghatározott veszélyt, ez az egyenlően fenyegetett érdekekre tekintettel, a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös; úgyszintén közömbös az is, hogy az ilyen értelemben vett megrongálás csak átmeneti s könnyen helyrehozható-e. A vasúti vágányra pl. egy padnak helyezése, amelyet a vonat mozdonya elüt, a pálya anyagában rongálást bár nem idéz is elő, de az akadályállítás folytán olyan változás áll be a pályán, mely miatt az a közbiztonság követelményeinek többé nem felel meg. A cselekedet tehát így is, — tényleges megrongálás nélkül is —, a legnagyobb fokú közveszélyt idézi elő: a tettes szándékos cselekménye ezért a Btk. 434. §-ába ütköző közveszélyű megrongálás befejezett bűntettének tényálladékát foglalja magában. (XI. 364 = C. jh. 5296/936.)