Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

104 vagy hitelezők nem is károsíthatok meg, amennyiben az értéken túl megterhelt ingatlan kielégítési alapul szolgáló vagyonnak nem tekinthető. (C. 1701/938.) Abban a kérdésben, hogy az 1932: IX. tc. 1. §-a vagy a Btk. 359. §, illetve a Btk. 368. §-a alkalmazandó-e a hitelezők védelme szempontjából, a törvényes rendelkezések a lex speciális és lex generális viszonyában állanak egymással. Ennélfogva egyfelől a hitelsértés és másfelől a sikkasztásnak tekintendő vétség, illetve a jogtalan elsajátítás vétségének viszonyában sem anyagi, sem eszmei halmazatról, hanem csupán egységes bűncselekményről van szó. A Btk. 359. §-« a már hatósági foglalás alá vett vagyontárgy elidegenítését rendeli büntetni, a Btk. 368. §-a a zálogbirtokos jogát védi a tulajdonossal szemben, az 1932 :IX. tc. 1. §-a pedig általánosságban bünteti az adósnak a saját vagyona felett, a hitelező sérelmére történő rendelkezését. A Btk. 359. és 368. §-ok nincsenek az 1932: IX. tc.-kel hatályon kívül helyezve, pedig ha a törvényhozó ezt akarta volna, a lefoglalt ingók bárminemű elidegenítését is az új törvény rendelkezései alá vonta volna, mint ezt a Btk. 386. §-ra vonatkozólag megtette. (XII. 923 = C. 1962/938.) Közokirathamisítás. 391. §. A Btk. nem, csak a Pp. ad meghatározást, hogy mi a közokimt. E törvény 315. § első bekezdése kimondja, hogy: közokiratot csak közhatóság, hivatalos hatáskörén belül, vagy közhitelességgel felruházott személy ügykörén belül állíthat ki az erre nézve megszabott alakban. (C. 2133/938., — 932/939.) A hivatali hatáskörben kiállított irat is csak akkor tekinthető közokiratnak, ha annak az a feladata, hogy mindenkivel szemben jogok vagy jogviszonyok bizonyítására szolgáljon. Nem ilyen azonban a hatóság ügykezelése érdekében tett okirat, melynek nem célja az, hogy a hivatal belkezelésén kívül, a hivatal határain is túlterjedő bizonyítékul szolgáljon. Például a körjegyző nevében s hivatalos iratszám alatt egy közület (egyház stb.) bejelentésének felterjesztése. Az ilyen okiratok, habár szintén hitelesen bizonyítják a bennük foglalt adatok valóságát, nem tarthatnak igényt a publica fidesre s éppen ezért ebből a szempontból nem közokiratok. (XI. 20Í = C. 5584/936.) A közokirathamisításnak nem tényálladéki eleme az, hogy a közokiratok részére esetleg előírt alakszerűségeknek mindenben megfeleljen s hogy ennek hiányában a hivatalos közegek megtévesztésére is alkalmas legyen. (XI. 852 = C. 1670/937.)