Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

Az adós vagyona valamennyi hitelező követelésének fedezetiül .szolgál. Abban az esetben, ha az adós vagyona nem elegendő valamennyi hitelezőjének kielégítésére, — büntetőjogi következmények nélkül —, vagyonát nem csökkentheti még adósságok törlesztésére sem, hanem a csöd, illetve kényszeregyezségi eljárás útján köteles adósságai rendezéséről gondoskodni. Az adósnak magának nincs joga hitelezői között sorrendet megállapítani, sem egyiket a másik rovására előnyben részesíteni. Az ilyen vagyoni állás mellett még az adósságok törlesztése céljából véghezvitt vagyoncsökkentés is jogtalan. (XI. 551 = C. 247/937., — XII. 469 == C. 4129/937., — XIII. 362 = C. 4739/938.) A hitelsértésért való felelősségre nincs befolyással sértettnek a követelése érvényesítésében való késedelme, mert az nem enyészteti el az elévülési határidőn belül bármikor gyakorolható jogát. (C. 4001/939.) Az adósnak nem áll jogában egyes hitelezőit a másik rovására kielégíteni. Közömbös, hogy a hitelező a követelése iránt a pert már megindította-e akkor, amidőn az adós kielégítési alapul szolgáló vagyonát csökkenti, vagy hitelezője részére hozzáférhetetlenné teszi, úgyszintén az is, hogy az adós a hitelező követelését alap. talannak tartja. (C. 2592/938.) A hitelsértés bűncselekményének megvalósulásához nem kell valami különös szándék, elég ahhoz az, hogy az adós a hitelező követelési jogát szándékosan, vagyis tudatosan és akaratosan kijátssza. (XII. 202 = C. 3029/937., — 3813/937., — 4274/937., — XII. 540 = C. 5739/937.) Az elidegenített ingóságok csekély értéke e bűncselekmény megvalósulását nem zárja ki. (C. 2480/939.) Nem zárja ki a hitelsértés megállapítását, hogy vádlott nem az összes követeléseit, hanem azoknak csak egy, bár nagy részét ruházta át. (C. 6362/936.) Az olyan adós, aki fizetésképtelenségbe jutott, vagyona felett szabadon nem rendelkezhetik s ezért, ha ilyen helyzetben vagyona egy részét egyik hitelezőjének juttatva, ekként a hitelezők aránylagos kielégítését meghiúsítja, büntetőjogi felelősséggel tartozik. (C. 5075/938.) HiteLsértóst követ el az a különben teljesen vagyontalan adós, aki a kielégítési alapul szolgáló egyedüli jövedelmét jogtalanul azzal csökkenti, hogy nemcsak állásáról, hanem nyugdíjigényéről is lemond. (C. 4352/938.) Ha az adós annak tudatában, hogy a sértettnek vele szemben már fennálló követelése van, — az örökhagyónak hagyatékát visszautasítja —, akkor, amikor neki ezen az örökségen kívül egyéb vagyona nincs s így a néhai utáni örökségről történt