Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

92 A foglyok megszöktetése. 447. §. A Btk. XL. fejezetében foglalt rendelkezések a bűnvádi eljárás és a büntetés-végrehajtás zavartalan lefolytatását, illetve foganatosítását kívánják biztosítani a fogságban lévő terhelt és elítélt személyével kapcsolatban. Erre mutat a Btk. 447. és 448. §-aiban elforduló „fogoly" elnevezés, mely alatt a miniszteri indokolás szerint a hatósági fogságban, vagy a hatóság őrizete alatt lévő letartóztatott egyének egyáltalában értetnek; tehát a fegyencek, rabok, a kihágás miatt elzártak, úgyszintén a vizsgálati foglyok egyaránt". A utóbb életbelépett Bp. rendelkezéseit is figyelembevéve tehát, fogoly alatt a büntető ítélet jogerőre emelkedése előtt az őrizetben, vagy előzetes letartóztatásban, vagy vizsgálati fogságban lévő terheltet, az ítélet jogerőre emelkedése utál pedig a büntetését töltő elítéltet kell érteni. Fogság alatt ennek megfelelően a fenti §-ok szempontjából csak a bűnvádi eljárás során eljáró hatóságok (rendőrség, csendőrség, kir. ügyészség, bíró és bíróság) által a gyanúsított, terhelt, vagy vádlott ellen elrendelt őrizetbevétel, előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság, vagy a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtása alatt állásának állapota érthető Az „elmegyógyintézetbe felvett elmebeteg" — tekintet nélkül arra, hogy büntetőbírói eljárás után került-e intézetbe, — itt már nem a Btk. értelmében való fogoly, hanem kizárólag az elmegyógyintézet igazgatóságának rendelkezése alatt álló beteg, akit az igazgatóság, ha gyógyultnak találják, bármikor elbocsáthat az intézetből. Tébolydai ápoló, ki a gondozására bízott elmebetegnek a tébolycTából való megszökését elősegíti, a Btk. 471. §-ban meghatározott hivatali visszaélés vétségét követi el (VIII. 965 = C. 3149/934.). A fogoly-társnak segélyt nyújtó cselekménye a Btk. 447. §. rendelkezése alá esi k (C. 33717934.). A hivatali és ügyvédi bűntettek és vétségek. Közhivatalnok fogalma. 461. §. A Btk. 461. §. szerinti közhivatalnoki minőségnek nem feltétele az, hogy a közhatóság által alkalmazott személy esküt vagy fogadalmat tegyen (C. 1982/934.). A hatósági közegek és a közhivatalnokok osztályát nem az egybevágó, hanem az egymást metsző körökkel lehet jel-