Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

78 megállapítása esetén a vétkes bukást képező ténymozzanatok súlyosító körülményül vétettek), úgy az ezen szakaszok helyébe lépett 1932: IX. tc. 1. §-ában meghatározott hitelsértés bűntettét és a 4. §-ában meghatározott vétségét is ugyanazon jogtárgy megtámadása — (előbbi a hitelező, vagy hitelezők kielégítésének szándékos, utóbbi annak gondatlanságból okozott meghiúsítása, vagy csorbítása) — valósítja meg, amely két tényálladék sem állhat egymással sem eszmei, sem anyagi halmazatban. Ehhez képest akkor, ha a bíróság ténymegállapítása folytán a vádlott bűnössége csak a bűntettben, vagy csak a vétségben volna megállapítható, úgy a másiknak vádja alól a vádlottat nem kell felmenteni, hanem csak azt kell kimondani, hogy a vádlott elfogadott tevékenysége csupán a bűntettnek, vagy vétségnek tényálladékát valósítja meg (IX. 289 — C. 6039/1934.). A törvényes tényálladék egységét különben nem bontja meg az, ha a cselekvés több hitelező érdekét sérti. A hitelsértés jogi fogalmát ugyanis a törvény meghatározása szerint „egy, vagy több hitelező kielégítésének meghiúsítása, vagy csorbítása" tölti be, — aminek világojs értelme az, hogy akárhány hitelezőt éri az egységes cselekvésből károsodás, a tényálladék csak egyszer valósul meg. A minősítésre tartozó ez a törvényes álláspont azonban nem zárja ki azt, hogy több hitelező károsítása súlyosító körülménynek vétessék (X. 669 == C. 635/1936.). Az a körülmény, hogy az adósnak ingatlanára egy hitelező árverést tüzetett ki, nem változtat az adósnak azon a kötelezettségén, hogy az ingatlannal más hitelezők sérelmére ne rendelkezzék, tehát azt el nem adhatja (C. 1256/1935.). A hitelező valódi követeléséről jogosult bármikor, tehát utólag is adósától adóslevelet s követelésének telekkönyvi biztosítását kérni; — az adós pedig jogosult ezt hitelezőjének bármikor megadni az ő valódi, nem koholt tartozásáról. A hitelező jogosult a neki valódi követeléséről adott adóslevél és bekebelezési engedély alapján ezt a követelést bármikor telekkönyvileg biztosítani, még ha tudomása is van arról, hogy másnak is van az ő adósa ellen már lejárt, esetleg bíróilag megítélt követelése és nem tartozik megvárni azt, hogy egy másik hitelező az ő követelését ő előtte biztosítsa jelzálogilag (VII. 1109 = C. 2572/1933., — 2070/1935.). Az a körülmény, hogy valamely ingatlan 0. F. B. birtok-, — helyesen, hogy valamely ingatlan „a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 1920: XXXVI. tc. 76. §-ában foglalt jogszabályok oltalma alatt áll, — nem