Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

67 nyomban a sértettnek ki fogja szolgáltatni, valamint akkor is, midőn a sértett a bizományi szerződéssel az áruk tulajdonjogát magának fenntartja, amely esetben a tulajdonjog fenntartása az árúk vételárára is kiterjed. A bizományos tehát akkor, midőn a reá nézve idegen ingó dolgot képező áruknak átvett vételárával, mint sajátjával rendelkezik, azt jogtalanul eltulajdonítja, cselekménye tehát sikkasztás (C. 1691/1936.). Amennyiben a sértett kijelentése alapján a bizományos jóhiszeműen abban a tudatban lehetett, hogy a neki bizományi eladásra átadott ingók bármilyen értékesítéséből befolyó öszszeget kölcsönképpen megtarthatja, — az ebben a tudatban ténykedő bizományosnál a Btk. 75. §-ban írt szándék fel nem ismerhető (C. 4559/1934.). Az előlegül kapott összeg vissza nem fizetése, mivel az az eladó tulajdonába ment át, sikkasztást nem képez. De nem követ el sikkasztást, de más bűncselekményt sem az, ki a kölcsön biztosítására kapott zálogjegyek tárgyait kiváltja, de mivel a kölcsönügylet létre nem jött, azokat a tárgyakat az előző elzálogosításnál nem magasabb összegre újra elzálogosítja, s a zálogjegyeket, a kiváltással járó költségek megtérítése után sértettnek kiadja. A kölcsönadó — ebben az esetben — az előző állapotot állította helyre, ami a sértett sérelmével nem járt s így eljárása nem volt jogtalan (C. 2489/1935.). A sikkasztás bűncselekményének tárgya — a törvény, világos tartalma szerint — csupán idegen ingó dolog lehet; jogok, tehát követelési jog is, a sikkasztásnak nem lehetnek tárgyai. Engedményezésnél nem testi dolognak, hanem követelési jognak átruházásáról van szó (IX. 278 —- C. jh. 208/1935.). Az engedményezési jogügylettel a felek között kötelmi jogviszony létesül. — E jogviszony létesítéséhez az adós értesítése nem szükséges. Az engedményezésről nem értesített, — a hitelezőjének fizető adós jogszerűen törleszti tartozását —, így az általa a hitelezője kezéhez fizetett pénz jogszerűen jut utóbbinak birtokába. Ez a pénz tehát — még ha a hitelezőt az engedményből folyóan kötelmi jogi kötelezettség is terheli — a dologi jog szempontjából reá nézve semmi körülmények között nem tekinthető „idegen" ingó dolognak. Már pedig a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás csakis idegen ingó dolgon követhető el (C. 5393/1935.), — az a tulajdonos által, vagy a tulajdonos beleegyezésével el nem 5*