Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

65 A vagyoni haszon fogalmát a zsarolás szempontjából nemcsak a vagyoni szaporulat, hanem a károsodástól való menekülés is kimeríti (C. 2821/1933.). Társtettes a zsarolásban az, ki a fenyegetésben közvetlen nem vesz ugyan részt, de jelenléte által a megtámadott személy megfélemlítéséhez, vagyis a sértettnek kényszerítéséhez hozzájárul; ugyanis már maga az a körülmény, hogy a sértett több követelővel találja szemben magát, félelmét és aggodalmát növeli (C. 2969/1934.). A bérbeadó az általa kiadott lakásban lévő ingókra viszszatartási jogot gyakorolhat lakbértartozás miatt. Amennyiben a bérlő ezt nem tartja jogosnak, ingóinak kiadása végett törvényes útat, a bíróság segélyét kell igénybe vennie; amenynyiben ezt nem teszi, hanem jogtalan útat választ, s a bérbeadót erőszakkal tudatosan annak tűrésére kényszeríti, hogy ingóságait bértartozásának kifizetése nélkül elszállíthassa, úgy cselekménye mindenben kimeríti a zsarolás vétségének az alkotó elemeit (VII. 1130 = C. 2139/1933.). Ingóságok tulajdonjogának szerződésileg történt átruházása esetében a szerződő fél a szerződéssel csak a tulajdonjog érvényesítése iránti jogot szerezte meg, de nem azt is, hogy az ingók birtokába magát, a sértett beleegyzése nélkül, önhatalmúlag belehelyezze. A jogtalan módon való eljárás esetén teljesen közömbös az, hogy a szerződő fél magát károsodástól akarta megmenteni és jogos tulajdonú igényét kívánta érvényesíteni (C. 428/1936.). Egy kereskedővel szemben a bojkott alá helyezésnek kilátásba helyezése a fenyegetés fogalmát kimeríti (C. 2279/ 1933.). A hithű orthodox zsidóval szemben a rituális szabályoknak megfelelő temetési szertartás megkezdésének akadályozása, lelki kényszerhelyzetet teremt (IX. 874 = C. 1908/1935.). 353. §. A zsarolás bűntettének megállapításához nem szükséges a rabláshoz megkívánt és a Btk. 347. §-ban írt veszélyes fenyegetés, hanem elegendő minden olyan fenyegetés, mely a megfenyegetett egyénre nézve akár anyagi, akár személyét érintő hátránnyal jár, s ez alkalmas arra, hogy sértettet valaminek tevésére vagy eltűrésére kényszerítse (C. 4120/ 1933.). A Btk. 353. §. 1. pontja szerint minősülő zsarolás bűntettének megállapítására elégséges az, ha a használt fenyegetés általában alkalmas arra, hogy a sértettet teljesítésre kényszerítse; — a veszély bénító közvetlensége és a rögtönösség 5