Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

54 A leöntéssel szándékolt eredmény bekövetkezése esetében a cselekményt a Btk. 301., a 303. és a 305. §. szerint kell minősíteni (X. 159 = C. 2677/1935.). Gondatlan súlyos testi sértés. 310. §. A gondatlanságból elkövetett cselekmények jogi természetéből következik, hogy saját gondatlanságáért mindenki önállóan felelős (C. 300/1936.). A tettes büntetőjogi felelősséggel járó gondatlanságának a megállapításán mitsem változtat az, hogy a sértett is gondatlan volt, s hogy az eredmény bekövetkezésére a sértett gondatlansága is közrehatott, — sőt még az sem, ha a sértett gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény egyáltalán nem is állott volna elő (C. 706/1934., — 3570/1934., — C. 573/1936., — BHT. 392., — 787.). A Btk. 310. §-ába ütköző vétségnek a közvetlen cselekvés nem nélkülözhetetlen alkotó eleme. Tettese lehet ennek a bűncselekménynek az is, aki nem gyakorolt ugyan közvetlen behatást a másnak testére (pl. oltás), hanem csak közvetett úton jelentkezik az a hatás, mely a tettes cselekvésére, vagy mulasztására, mint okra visszavezethető (X. 496 = C. 5317/ 1935.). Minden felnőtt emberről feltehető az a legelemibb óvatosság, hogy a jogos téren mozgó fegyveres őrt nem támadja meg úgy, hogy annak fegyverét erőszakkal el akarja venni és nem terjeszthető ki az őr gondoskodás kötelessége arra, hogy az ilyen jogtalan támadót támadásának esetleges veszélyeitől megóvja, tehát a támadást elzárt fegyverrel várja be. Az erdőőrök fegyverrel való ellátásának egyik fő oka éppen az, hogy azok, az őket hivatások gyakorlása közben érhető támadás ellen, védekezhessenek (C. 2110/133.). A gépkocsivezetőnél, foglalkozása szabályai szerint kötelező óvatosság szempontjából, nem az a döntő, hogy a gépkocsi sebessége a rendelet által engedett sebességet elérte-e, vagy annak alatta maradt, hanem az, hogy a sebesség az adott viszonyoknak megfelelő, vagyis olyan volt-e, amely lehetővé tette azt, hogy a gépkocsi váratlan akadály felbukkanása esetén, vagy válságos helyzetben nyomban megálljon (C. 5418/1936.). A 250.000/1929. B. M. számú rendelet 5. §-a szerint éles útkanyarulatban és ha a vezető a szabad kilátásban akadályozva van, — a járművet úgy kell vezetni, hogy a vezető azt