Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

24 összbüntetés kiszabásának a Btk. 104. §-ában írt feltételei megvannak (C. 1743/936., — 2060/936.). Szabadságvesztésbüntetések összefoglalása esetében — a 18. számú teljes ülési döntvény (BHT. 89.) hasonlatosságára tekintettel — az enyhébb büntetési nemben kiszabott szabadságvesztésbüntetés arányosítandó a súlyosabb büntetési nemhez. Ez esetben nemcsak az összbüntetés kiszabása, hanem az arányosítás folytán is leszállítandó az összbüntetésbe foglalt büntetéseknek alapperbeli tartama. Nem az egyes alapbüntetésekből, hanem az összbüntetés tartamából enged el a bíróság az elítélt javára annyit, amennyit az alapperbeli büntetések súlyának és tartamának, valamint az arányosítás figyelembe vétele mellett, törvényszerűnek ismer fel. Ennek az összbüntetésbe foglalásnak nincs más mértékbeli korlátja, minthogy a kiszabandó összbüntetés az alapperbeli szabadságvesztésbüntetések össztartárnánál enyhébb legyen (C. 5262/933.). A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró ok. 107. §. Az 1920:XXXII. t,-c. 2. §-ában meghatározza, hogy az adócsalás mikor tekintendő befejezettnek. A 10. §. 2. bek. pedig kimondja, hogy a bűnvádi eljárás megindítását kizáró elévülés az adó, vagy egyéb köztartozás jogerős megállapításának napján veszi kezdetét, — azon a napon tehát, amikor a veszélyeztetett adótartozás az 1920: XXXII. tc. 10. §-ának 1. bekezdéséhez képest megállapítást nyert. Az elévülés kezdőnapjának ez a külön megállapítása kétségtelenül azért történt, mert az 1920: XXXII. t.-c. e részben a Btk. általános szabályától el akart térni (IX. 872 = C. 1702/935.). Családi állás elleni bűntettnél (Btk. 254. §.) az elévülési idő kezdőpontjául a bűncselekmény elkövetésének időpontját kell tekinteni (pl. midőn a természetes apa házasságon kívül született gyermekét saját törvényes gyeimekekénL vezetteti be az állami anyakönyvbe) (IX. 356 = C. 42/935., — 1460/935.) Kettős házasság bűntettének elévülése az utóbb kötött házasság megszűnésével veszi kezdetét (IX. 356 = C. 42/935., — BHT. 37.). Folytatólagos bűncselekménynél az elévülés a folytatólagosságot megállapító utolsó cselekmény elkövetésének időpontjával veszi kezdetét (C. 4141/933.), — így az uzsora vétségénél is az elévülés a jogellenes állapot megszűntének napján kezdődik. Az uzsora vétségének elkö\etési cselekedete a hitelezés. A hitelezési viszony pedig perlés esetében fennáll