Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

19 Fizetési eszközökkel való visszaélés bűntetténél enyhítő­ként kell mérlegelni, hogy a vádlott nem a saját maga nye­részkedése céljából ténykedett s hogy a kárt utólag teljesen megtérítette (C. 5495/935., 2682/936.). Gyilkosság bűntetténél enyhítő körülmény, ha a tettes a felbujtónak lenyűgöző befolyása alatt állott (C. 451/936.). Hivatali sikkasztásnál a bűnösség fokára befolyásba! bíró enyhítő körülményül vehető figyelembe a kellő ellen­őrzés és felügyelet hiánya (C. 1171/934.). Lopásnál nagyobb súlyt lehet tulajdonítani vádlóit töredelmességének és terhes családi állapotának (C. 1958' 934.), nyomatékosan figyelembe kell venni azt is, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor 19. évét még alig ha­ladta túl (C. 5495/95.). Megvesztegetés bűntetténél figyelembe kell vemn, hogy a jutalmat csak hosszas unszolás és rábeszélés után fogadta el, sőt utóbb vissza is adta (C. 2290/936.). Sajtó útján elkövetett rágalmazásnál enyhítő, ha a köz­lemény hazafias érzésből fakadt (C. 3637;935.). Szándékos emberölésnél a bortól felhevült állapot eny­hítőnek mérlegelhető (C. 1356/934.). 92. §. Állandó bírói gyakorlat az, hogy a bírói korrekcionali­zációval megállapított büntetés esetében, az enyhébb bünte­tési nem csak a súlyosabb nem legkisebb tartamán aluli mér­tékben szabható ki. Tehát, ha a bíróság a börtönbüntetésnek legkisebb mértékét is aránytalanul súlyosnak tekinti és eb­ből az okból a Btk-nak a büntetés rendkívüli enyhítését meg­engedő 92. §-át alkalmazza, a vádlottra a börtönnek a Btk. 24. §-a értelmében hat hónapi legrövidebb tartamánál rövi­debb tartamú fogházat kell kiszabni, mert másképpen a Btk. 92. §-ában foglalt rendkívüli enyhítés joghatálya nem érvé­nyesül (VIII. 495 = C. 1772/934., — VIII. 538 = C. jh. 1160/934., — IX. 276 = C. jh. 286/935.). Börtönnel büntetendő bűncselekménynél, a Btk. 92. §. alkalmazása esetében sincs helye pénzbüntetés kiszabásának (X. 158 = C. jh. 3606/935.). Amennyiben a fellebbezési bíróság a vádlott bűnösségét, az elsőfokú bíróság minősítésével szemben, enyhébb bűn­cselekményben állapítja meg, úgy joga nyílt ahhoz, hogy a büntetést az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezésétől tel­jsen függetlenül határozza meg, s esetleg a Btk. 92. §. alkal­mazását is mellőzze (X. 205 = C. 4178/935.). 2*

Next

/
Thumbnails
Contents