Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

187 kifejezetten megemlített, a jogegység érdekében használható különleges perorvoslattól eltekintve — hatásköre nincs. Figyelemmel már most arra, hogy a Bp-nak az 1907. évi XVIII. tc. által újra szövegezett 425. §-ának 2. bekezdése értelmében a járásbíróságok elé tartozó ügyekben, amelyekben az ítélkezés a legfelsőbb fokon az ítélőtábla hatáskörébe tartozik, — az összbüntetést kiszabó elsőbírósági ítélet elleni semmisségi panaszt is az ítélőtábla vizsgálja felül (X. 454 •== C. 195/936.). A jövedéki ügyekben követendő eljárást szabályozó rendelet nem tartalmaz kifejezetten intézkedést arra, hogy a Bp. szabályai szerinti kártalanítási eljárásnak jövedéki ügyekben is helye van, — viszont a járásbíróság előtti eljárásról rendelkező fejezet bevezető rendelkezése — a Bp. 521. §-a, — kifejezetten csak a megelőző rendelkezések alkalmazásáról intézkedik, — következésképen a Bp. XXXL fejezetében szabályozott kártalanítási eljárásnak a jövedéki büntető bírósági hatáskörbe utalt ügyekben nincs helye (C. 4840/ 933.). 1897. évi XXXIV. tc. a Bp. életbeléptetéséről (Bpé.) A hatásköri bíróság nem járhat el, ha az egymással hatásköri ellentétbe kerülő hatóságok közül egyik sem bíróság. A kir. ügyészség, tekintve a bíróságokétól különböző-szervezetét, szintén nem bíróság (Hb. 3/935.). A Btk. 301. §. első tétele alá eső s a 302. §. első tétele szerint büntetendő, esetleg a Btk. 308. §-a alá eső súlyos testi sértés bűntettének elbírálása nem a kir. járásbíróság, hanem a kir. törvényszék, illetve a Te. 101. §. 1 p. értelmében a kir. törvényszék, mint egyesbíróság hatáskörébe tartozik (C. jh. 2137/934.). A szolgabírói kirendeltség, mint elsőfokú rendőri büntető bíróság, bíráskodást gyakorol ugyan, de a közigazgatás szervezetébe tartozik és így mind az 1907 :LXI. tc, mind az 1928: XLIII. tc. szempontjából közigazgatási hatóság. Ugy az 1907:LXI. tc. 1. és 7. §-ának, mint különösen az 1928:XLII1. tc. 1., 2. és 3. §-ának egybevetett értelme szerint az a kérdés, vájjon valamely hatóság közigazgatási hatóság, vagy bíróság-e, nem ügykörének, hanem szervezetének természete szerint igazodik (Hb. 3/,35.). Erdei kihágásnak (1879:XXXI. tc. 69. és 90. §.) elbírálása Bpé. 19. §-ának 3. pontja, — az 1929: XXX. tc. 59. §-ának