Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

161 Ez alól az általános szabály alól a törvény kifejezetten csak a hivatkozott törvényszakasz 2. bekezdésében írt kivételeket állapítja meg, ahol a vádtanácsnak — és csakis ennek és nem az ítélőtáblának is — ott felsorolt végzései ellen engedi meg a további felfolyamodás használatát, ha másodfokban vannak is hozva. Eszerint tehát még ebben a kivételes esetben is a felfolyamodás tárgyában utolsó fokban az ítélőtábla dönt (VII. 1131 === C. 4500/1933.,). A kir. Ítélőtábla végzése ellen, amennyiben az másodfokban van is hozva, további felfolyamodásnak nincs helye (C. 2670.1935.). A Bp. 402., 403. és 406. §-ai szerint a kiküldött bíró által foganatosított bizonyítás felvétel nem egyértelmű a főtárgyalással és ennek nem is kiegészítő része, — miért is a kir. ítélőtábla által kiküldött bíró határozata, vagy tett intézkedése tekintetében nem a Bp 384. §. 9. pontja alapján, hanem a Bp. 378. §. rendelkezése szerint kereshető jogorvoslat. E törvényszakasz harmadik bekezdése értelmében a kir. ítélőtábla részéről kiküldött bíró (403. §.) végzései ellen bejelentett fel folyamodást a kir. ítélőtábla vizsgálja felül (C. 4018/ 1933.). A kiküldött bíró eljárása ellen felhozott panasz a másodfokú bíróság ítélete ellen használt semmiségi panasz tárgyává már nem tehető (C. 3483/1933.). A vádló a Te. 125.§-a alapján hozott megszüntető végzés dlen fel folyamodással élhet azon az alapon, hogy az általa feljelei)tett cselekmény tárgyi súlya nem annyira jelentéktelen, hogy az íféltihozatal a Te. 125. §-a alapján mellőzhető volna, vagy csak azért is, mert költségei nem állapíttattak meg, vagy a megállapítás sérelmes. „Vádló*' elnevezés alatt a törvény (Bp. 13. §.) a pótmagánvidlót is érti. teüát nem vitás, hogy egyéb feltételek megléte mellett a pótmagánvádlóí a Te. 125. §-a alapján hozott végzés ellen felfolyamodás joga megilleti (X. 32 = C. jh. 4396/1934.). Az uzsorabírósági eljárásról szóló 5950/1920. M. E. rendelet módosítása tárgyában kiadott 6770;1925. M. E. sz. rendelet 2. §-ának harmadik bekezdése szerint csak az a felfolyamodás tartozik a Kúria felülvizsgálati hatáskörébe, melyet az uzsorabíróságnak az előzetes letartóztatás kérdésében, az ítélet kihirdetése után tett rendelkezése ellen jelentettek be; — a vádlott ellen kibocsátott nyomozó levélnek hatályban tartása miatt érvényesített felfolyamodás felülvizsgálata, mint rendes másodfokú hatóságot, a kir., ítélőtáblát illeti (IX. 1048 = C. 4352/1935.). 11