Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

142 XI. tc. 101. §-ában nyert felhatalmazás alapján a jövedéki bűnvádi eljárás szabályozására kibocsátott 31.000/928. I. M. sz. rendelet 6. §-a kimondja, hogy a bírói eljárást egyedül közvád alapján lehet megindítani és folytatni, („a jövedéki büntetőjog anyagi szabályainak megalkotásáról és a jövedéki büntető eljárás szabályozásáról" rendelkező 18.400/928. P. M. rend. 15., 20., 109., 111—117. §-ok) a vádat pedig ^ a pénzügyi hatóság képviseli. A közvádnak kizárólagos képviselője tehát a pénzügyi hatóság és a vád törvényességét nem érinti pl. borfogyasztsi adó jövedéki kihágásnál a községnek, — amelynek megkeresésére a pénzügyi közegek az adó jövedéki kihágás felderítésében közreműködtek és vádat emeltek, — utóbb tett azon nyilatkozata, hogy a terhelt megbüntetését nem kívánja (121.100/923. P. M. sz. rend. 6. §-a és a 13.903/926. P. M. sz. rend.) (Gy. T. j. 627/934.). A Bp. 7. §-nak 3. bekezdése szerint a büntető bíróságra nézve nem feltétlenül kötelező a polgári perre utasítás és a bűnvádi eljárás felfüggesztése, hanem csupán valamely magánjogi kérdésnek igen hosszú bűnvádi eljárás alapján való tisztázásának megelőzése céljából utasíthatja a perben érdekeltet valamelyikét záros határidőn belül megindítandó külön eljárásra, melynek eredményét az eljárás felfüggesztése mellett a szükséghez képest bevárja, vagy nem várja be (C. 2600/934.). A büntető bíróságok hatásköre. 14. §. Hatáskör szempontjából az általános és különleges jogszabályok versenye esetén, a különleges jogszabályé az elsőbbség (VII. 912. = Hb. 56/932.). Illetékesség. 16. §. Az elkövetés helyét tekintve egyformán illetékes bíróságok közül — amelynek egyike sem hozott oly határozatot, vagy tett oly intézkedést, amellyel a másikat megelőzte volna — a kir. Kúria célszerűségi szempontból annak a bíróságnak illetékességét állapította meg, ahol a kihallgatandó tanúk laknak (C. 4723/935.). Rágalmazást tartalmazó zárt levéllel kapcsolatban az elkövetés helye ottan van, ahol a levél tartalma — annak felbontásával — a Bv. 1. §-a által előírt „más"-nak, vagyis