Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

128 modern büntető joggá. Nem lehet vitás az, hogy ez a tényező az állam és a társadalom belső békéje fenntartásának egyik legfontosabb eszköze. Annak kiszínezett hangsúlyozása, hogy az állam bírói, különösen az állam büntető hatalmának célirányos, emberséges gyakorlása tekintetében, illetve erészben is a szovjetet illeti az elsőség a polgári államokkal szemben, alkalmas arra, hogy a szovjet uralmának megvalósítása iránt vágyat kelthessen az olvasóban, amivel egyben izgat is a szovjeturalom megvalósítása érdekében. Tüz azonban csak erőszakos úton következhetik be. Közismert történelmi tény az, hogy az orosz szovjet a most uralkodó gazdasági és társadalmi rendszert a más véleményen lévők — egész társadalmi osztályok — kiirtásával, a termelési eszközök erőszakos elvételével és a magántulajdon megszüntetésével, tehát forradalmi úton valósította meg. De nem is képzelhető el, hogy az állam rendjének ilyen gyökeres, teljes felforgatása erőszak nélkül keresztülvihető legyen (X. 360 = C. 5995/1935.). ^ Izgató tartalmú közleménynek, annak jogsértő tartalmat ismerve, — a tudomásra juttatás, a terjesztés célzatával, bárki által hozzáférhető helyen való elhelyezése —, kellő alapot nyújt az izgatás vétsége tényálladékának megállapítására (VII. 1128 = C. 3196/1933.). E vétség képes ábrázolatnak közszemlére kitétele által is elkövethető (IX. 288 = C. 73/1935.). Egyébként e vétségnek a nyilvánosság nem tényeleme. Az, aki a kéziratot átadja a nyomdaszemélyzetnek, azt kiszedeti, tehát a nyomdaszemélyzetnek tudomására hozza az izgató tartalmú szöveget, ezért köztörvényi úton felelősséggel tartozik. Tehát a tettes bűnössége megállapításának nem akadálya az, hogy a nyomdából átvett nyomtatványokat a közzététel előtt a hatóság elkobozza (X. 519 = C. 5575/1935.). 6. §. Az Átv. 6. §. szerint csak a törvény, vagy a hatóságoknak rendelete (meghagyása vagy határozata) elleni engedetlenségre általánosságban használt felhívás, továbbá az államrendőrség, — mint intézmény — ellen általánosságban tett izgató kijelentés büntethető. Az intézkedő rendőrtisztviselő azonban a rendőri hatóságnak csupán tagja, de nem maga a hatóság (C. 744/1934.). Amennyiben a vádlott támadása helyileg és személyileg korlátozott volt, tehát az államrendőrség intézménye ellen nem irányult, úgy az a kérdéses alkalommal eljáró rendőrök