Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

117 pontjára alapítandó panasz útjára tartozik (C. 268/935., — 1108/936., — 1827/936., BHT. 906.). 15. §. A Bv. 15. §-a anyagi jogi rendelkezést tartalmaz. E törvényhely alkalmazásának kérdésében emelt panaszt, mint a bűnösség kérdésére vonatkozó és anyagi jogi kérelmet (Bp. 385. §. 1. a.) kell elbírálni (C. 3700/934.). ' 16. §. Az a körülmény, hogy a vádlott a vádbeli cikket jó- vagy rosszhiszeműen írta-e, a Bv. 16. §-a szempontjából közömbös (C. 3841/934., — 5188/934., — BHT. 672.). A kir. Kúria a B. I. 7784/1927., a B. L 6645/1929 és a B. I. 1752/1929. számú határozataiban kifejtette, hogy: valamely vád tárgyává tett kijelentésnek nem tulajdonítható más, különösen pedig súlyosabb értelem, mint amit annak szövege tényleg kifejezni akar; — a Bv. 16. §-ában biztosított mentesség szempontjából sem kell a vádlottnak többet bizonyítani, mint amit ő állít. Ha tehát a vádlott azt állította a főmagánvádlóról, hogy ellene csalás miatt eljárás indult, akkor — a Bv. 16. §-a szempontjából — a vádlottnak nem azt kell bizonyítania, hogy a főmagánvádló csalt, hanem csak azt, hogy az említett cselekménye miatt, az állítás idejében, ellene tényleg bűnvádi eljárás volt folyamatban (VII. 1091 = C. 3552/933.). A híresztelő EL BV. 16. §-a alapján nem mentesül, ha csupán azt bizonyítja, hogy előtte tényleg állították az általa továbbadott rágalmazó tényt, hanem neki éppúgy, mint a tényt állítónak azt kell bizonyítania, hogy maga az állított tény való (IX. 559 = C. jh. 1058/935.). Ha a főmagánvádló a közleménynek csak egy részét teszi vád tárgyává, akkor is jogában áll a bíróságnak — a vádlott indítványára — az egész cikkben foglaltak valóságára elrendelni a bizonyítást, ha csak így szerezhet meggyőződést arról, hogy való, vagy valótlan-e az inkriminált tényállítás; — ugyanis a cikk összefüggő egység, s az abban megörökített gondolatok szintéziséből lehet csupán megállapítani, hogy abban bűncselekmeny van-e (C. 4388/933., — 4852/933.). Több tény állítása esetében, a valóság bizonyításával kapcsolatban, ha a valónak bizonyított tényállítás jelentéktelen súlyú és terjedelmű, úgy ennek alapján, — a BHT.-ba